Az egészségügyi államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: kiemelten fontosnak tartják "az emelt összegű családi pótlékra jogosító megbetegedések kapcsán a széles körű társadalmi párbeszédet, hogy a rendszer méltányosan, átláthatóan és ellenőrizhetően működjön, illetve hogy a kiemelt juttatás a jogosultak számára egyszerűen hozzáférhető legyen". 

Kifejtették: a magasabb összegű családi pótlékra a gyermekek mindennapi életében napi problémát okozó, a gyermek és a család számára komoly terhet jelentő betegség és fogyatékosság jogosít. 

A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy "fontos a gyermekek megfelelő gyógyulása, állapotának stabilan tartása érdekében a szülők együttműködése". Az államtitkárság ugyanakkor kiemelte, hogy a korábbi rendelet hatálya alatt asztma diagnózis miatt mintegy 60 ezer gyermek után vettek igénybe magasabb összegű családi pótlékot, miközben ebből a rendszeresen asztmakontrollgyógyszert kiváltók száma - a közgyógyellátási jogosultság ellenére - mindössze 14 ezer volt. 

A közlemény szerint a hétfői megbeszélésen lehetőség nyílt arra, hogy az érintettek az államtitkárságok képviselőivel megbeszéljék a vitatott pontokat, "az utca helyett íróasztal mellett" mutassák be érveiket. A döntéshozók képviselőinek részéről elhangzott, hogy figyelemmel kísérik a jogszabályváltozás hatásait, és a módosítást követő első év adatai alapján a hatások elemzését tervezik. A betegségkategóriák körének további pontosítása szakmai konzultációk alapján folyamatosan történik, s szükség esetén pontosítják a jogszabályt.

Július 15-én az Emmi egészségügyi államtitkárságánál demonstráltak érintettek az emelt összegű családi pótlékra vonatkozó miniszteri rendelet változásai ellen. A tárca közleményében erre úgy reagált, készek tárgyalóasztal mellett egyeztetni a tartósan beteg gyermekek védelme érdekében, de a demonstrálók akkor a meghívást nem fogadták el.

Tukacs István MSZP-s politikus azt mondta, szerinte csak álegyeztetés folyt a minisztériumban.