Janis Joplin, Jimi Hendrix, Jim Morrison, Amy Winehouse és a Concorde. Mi a közös? Mindegyik 27 évesen vonult ki az evilágból. A szuperszonikus repülő 1976 és 2003 között volt forgalomban. Az összefogás jelképeként, illetve annak a szinonimájaként is használják a Concorde-effektust a Wikipédia vonatkozó szócikkelye szerint, ha valamilyen projektbe annyi pénzt beleölnek, hogy már csak a presztízs miatt sem állítják le. A pürrhoszi győzelem gazdaságpszichológiai megfelelője az a szuperszonikus gépezet, ami 27 éven keresztül szelte át a légteret, darabja 23 millió fontba került, és akkora zajt csapott, hogy a kezdeti lelkes megrendelők között a legtöbben elálltak, végül az Air France és a British Airways tartott ki a "baráti egyezség, harmónia, szövetség" névre keresztelt jószág mellett, aminek aztán írási módján is összevesztek.

Egy ideig ezért az angol Concord lett a hivatalos, majd később átváltoztatták a frankofón Concorde-ra. De még így is volt némi különbségtétel: a franciák határozott névelővel la Concorde-nak hívták, míg a britek névelő nélkül használták. (Akárcsak a Ponyvaregény híres párbeszéde a Le Big Mac-ről...)

AFP / Stan Honda

1969-ben szállt fel az első csúcsos orrú gép Toulouse-ban, majd még ugyanebben az évben egy párizsi légibemutatón láthatta először a nagyérdemű az első két prototípust. Légiforgalomba csak hét évvel később került, először London–Bahrein és a Párizs–Dakar–Rio de Janeiro útvonalakon, mert az USA betiltotta saját légterében a hangrobbanás elleni tiltakozások miatt. Ezt azonban nemsokára visszavonták, 1983. január 1-jén állította fel a Concorde a rekordot London és New York közötti 2 óra 56 perces menetidejével a szokásos 7-8 órához képest.

AFP / Joel Saget

A Concorde csillaga 2000. július 25-én a Párizs–New York-járatának több mint 100 fő életébe kerülő szerencsétlensége miatt kezdett leáldozni, de a 9/11 utáni légiközlekedési recesszió végképp betett a Concorde-nak, melynek retúrjegy-árai 6000 dollárra fölé rúgtak, illetékek és adók nélkül.  

2003-as utolsó repülése mégis hatalmas embertömeget vonzott, a Heathrow-n külön lelátókat kellett építeni, pár évvel később pedig a britek már kellemes nosztalgiával emlékeztek a 30 év alatt elavuló szuperszonikusra, ami a legjobb brit dizájn díját is elnyerte.

AFP / Joel Saget