A Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Tanszékének vezetője a bécsi Klinische Abteilung für Thoraxchirurgie mellkassebész professzoraként végzi a magyar betegek tüdőátültetését. Nemcsak az első magyarországi tüdőtranszplantáció elvégzése a céljuk, hanem egy komplett programot akarnak kialakítani, de annak beindítása után sem szakítják meg a szakmai kapcsolatokat Béccsel.

A transzplantáció első eleme a donorszerv kiemelése, mely már tíz éve az Eurotransplanthoz tartozó központok protokolljai alapján történik Magyarországon. A szervkivételeket a Semmelweis Egyetem munkatársai végzik Rényi-Vámos Ferenc docens vezetésével. A donortüdők számát tekintve Magyarország az európai középmezőnyhöz tartozik, tavaly például 53 tüdőt emeltek ki itthon.

A második elem a tüdőátültetésre alkalmas betegek kiválasztása és beavatkozásra való felkészítése.

Ez öt éve a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján történik, csakúgy, mint a közvetlen és a tartós utógondozás.

A bécsi centrumban műtött betegek nyolcvan százaléka az átültetés után tíz évvel is jól van, ami messze a világszínvonal fölötti eredmény – hívta fel a figyelmet Lang György.

A tapasztalatok szerint a tüdő az a szerv, amelyet az emberi szervezet a legkevésbé fogad be, ezért nagy szakmai tapasztalatra van szükség az úgynevezett immunszuppresszív eljárások alkalmazásához, melyek azt szolgálják, hogy a beteg ne csak átessen a műtéten, de utána jó minőségű életet élhessen.

A magyar programot a Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet kooperációjával indítják el. A beavatkozásokat végző csapat a két intézmény szakembereiből áll össze, a program elindításához ugyanakkor a műszerpark és az infrastruktúra fejlesztésére is szükség van. Ennek anyagi hátteréről már tárgyalnak a kormánnyal.

Lang György úgy véli: a tüdőtranszplantációs program elindításával több beteg kerülhet fel a várólistára. Most 10-15 magyar beteg vár tüdőre, miközben ennél 3-5-ször több beültethető donorszerv lenne.

Bohács Anikó, a Pulmonológiai Klinika adjunktusa azt mondta: több oka is van annak, hogy nem nagyobb a várólista. Sok betegben félelmek élnek a külföldön végzett műtéttel kapcsolatban: hiába javasolja a kezelőorvos ezt a beavatkozást, a beteg hezitál, reménykedik abban, hogy nem súlyosbodik az állapota, és ezzel értékes időt veszít, mire dönt, már nem lesz alkalmas a beavatkozásra. Emellett ez a szakterület hiányszakma, a tüdőgondozók túlzsúfoltak, így nincs mindig idő és kapacitás, hogy felmerüljön a transzplantáció lehetősége, az arról való részletes tájékoztatás.

Bohács Anikó is úgy látja, hogy a beavatkozás hazahozatalával több beteg vállalkozik majd a transzplantációra, a szakma pedig még jobban rálát a lehetőségekre.

A tüdőtranszplantáció megoldást jelenthet minden olyan nem daganatos, végállapotú tüdőbetegségnél, mely gyógyszeresen nem gyógyítható - olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.

Azt nem tudni, konkrétan mikor indulhatna a magyar tüdőtranszplantációs program.