2014. március. 31. 17:22 2014. április. 03. 12:16 Plázs

Meghökkentő napirendek: így éltek a világ legnagyobb zsenijei

Míg Beethoven kávéja szigorúan 60 szem kávébabból készült, Balzac egy nap 50 csészével is megivott. Freud 13 órát dolgozott, Mann ellenben alig, Milton a Bibliát magolta, Mozart pedig egy órán keresztül öltözködött. Milyen becsípődései voltak a gondolkodó nagyágyúknak? Egy amerikai dizájner diagramokba sűrítve mutatta meg.

Mason Currey amerikai író Daily Rituals: How artists work (Mindennapi rituálék: Így dolgoznak a művészek) című könyve a történelem legnagyobb alakjainak napirendjét rekonstruálta az alkotók feljegyzései, naplói és levelezései alapján. A könyvből most az Info We Trust oldalnak RJ Andrews dizájner készített látványos kördiagramokat, melyekből kitűnik: minden csak azon múlik, hogyan osztjuk be az időnket. Azért valószínűleg némi zsenialitás sem árt.

Hogyan írjunk világhírű regényt?

Gustave Flaubert a csendes elmélkedésre és a hajnali munkára esküdött. A Bovaryné írása közben minden este két órát szentelt édesanyjával való beszélgetésre, majd nekifogott az írásnak, és egészen hajnali 3-ig azzal foglalkozott. Közel annyi időt töltött olvasással, mint írással, és reggeli rutinja is szigorú volt: újságolvasás, levelek, pipatömés, egy pohár hideg víz, meleg fürdő és egy kis hideg kakaó.

A legdurvább beosztás díját egyértelműen Honoré de Balzac nyeri el. Hajnali 1-től délután 4-ig szinte megszakítás nélkül írt – igaz, valószínűleg neki sem ment volna 50 kávé nélkül. A rengeteg ülőmunkát fél óra testmozgással próbálta ellensúlyozni, majd gyors fürdés és az esetleges látogatók fogadása után korán lefeküdt, hogy másnap kezdhesse elölről a "munka-orgiát".

Wikipedia

Charles Dickens ellenben „csak” öt órán keresztül írt, azt viszont teljes csendben. Igazi családcentrikus volt, szociális életre 7 órát szánt, és London külvárosában tett lendületes sétákkal frissítette fel magát – ez a recept a Twist Olivér megírásához.

Thomas Mann a többiekhez képest szinte lustának tűnik: összesen 3 órát töltött aktívan írással, ami alatt folyamatosan cigarettázott. Imádott lustálkodni, 8 óra alvás után délután még szundított egyet. Viszont sokat olvasott, estéit pedig sétája után leginkább vendégei szórakoztatásával és gramofonja nyúzásával töltötte.

Gondolkodom, tehát vagyok

John Milton, miután 40-es évei közepén megvakult, hajnali Biblia-olvasással "terrorizálta" segédjét. A hajnali 4-től 7-ig tartó szeánszokon Milton memorizálta is a Szentírást. Délután négy órán keresztül járkált fel-alá a kertjében, a könnyű vacsora után pedig már csak látogatókat fogadott.

A legendás filozófus, Immanuel Kant kurzusai után, ahol főleg logikát tanított, valahogyan mindig talált módot egy négy órán át tartó ebédre majd egy háromórás találkozóra Joseph Green német-angol kereskedővel, akivel a brit kultúráról értekezetett. A Kantról korábban kialakult képre, miszerint unalmas volt és mindent óramű pontossággal végzett el, a kutatások rácáfoltak. Kiderült, hogy volt humora, nem vetette meg az alkoholt, és szeretett biliárdozni.

Charles Darwin a végletekig felaprózta magát. Napindító rövid séta után levelek, munka közben a dohányszelence aktív látogatása, ismét séta, ismét levelek – a fajok eredetének kutatója egy dologba sem feledkezetett bele túlságosan. Szerette hallgatni feleségét, készülő regényeit és a családi leveleit is vele olvastatta fel. Altatóként az ágyban fekve még megoldotta az élet problémáit.

Sigmund Freud 18 ébren töltött órából napi 12 és felet töltött analizálással és a betegeivel való konzultálással, amivel ma munkamániásnak számítana, és számított valószínűleg idejében is. Napi 20 szivarral mérgezte magát, szakállát mindennap megigazítatta, családjának pedig napi másfél órát szentelt.

Akkurátus zeneszerzők

A precizitás a komponisták sajtája. Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző reggel egy órán keresztül öltözködött, délelőtt órákat, este koncerteket adott, a munkát csak némi ebéd utáni szocializálódással szakította meg. Az este 9 és 11 közötti időszak az udvarlásé volt, éjfélkor még komponált egy keveset, hogy aztán 5 óra alvás után ugorjon neki ismét a napnak.

Ludwig van Beethoven minden reggel saját kezűleg, nagy gonddal készítette el a reggelijét, ami valójában csak egy kávé volt, de az nem akármilyen: pontosan 60 szem kávébabból állt. Napja oroszlánrészét a komponálás tette ki, fél 7-től délután 3-ig folyamatosan zeneszerzéssel foglalatoskodott. Esti sétájára sosem indult el toll és kotta nélkül, újságot kocsmában olvasott, a híreket pedig egy pohár sörrel öblítette le.

A cikk alapjául szolgáló diagramokat itt megtekintheti.

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!