A rövidlátók száma az egész világon rohamléptekkel nő. Az ázsiai országokban a rövidlátó gyerekek és a tinédzserek száma átlagosan ötven és nyolcvan százalék között mozog. De például Sanghajban ötezer egyetemista látását vizsgálták és az eredmény döbbenetes volt: 95,5 százalékuknak volt szüksége kontaktlencsére vagy szemüvegre, ha néhány méterre fel akartak valamit ismerni.

Dél-Koreában a hadsereg vizsgálta meg huszonháromezer tizenkilenc éves fiatalember látását. A sokkoló eredmény: 96,5 százalékuk szorul legalább mínusz féldioptriás szemüvegre, de minden ötödik ifjú csak a mínusz hatdioptriás vagy még erősebb szemüveggel látott jól. Egy teljes generáció csak közelre lát!

Horváth Szabolcs

Nem a géneken múlik

Minél több tanévet hagyunk magunk mögött, annál nagyobb eséllyel válunk rövidlátóvá.  Sőt, minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál súlyosabb látásproblémával kell számolnia. Legalábbis erre az eredményre jutottak az idén a Mainzi Egyetem klinikájának tudósai.

A rövidlátók számának drasztikus emelkedése miatt gondolták az egyetem kutatói, hogy az okok az életvezetésben keresendők. Egyre nő a közeli dolgok figyelésével járó munkák és szabadidős tevékenységek köre. Ennek bizonyítására közel ötezer felnőttet (35-74 éves korosztályt) vontak be a vizsgálatokba. Az eredmény meggyőző: a rövidlátók ötöde nem rendelkezett szakképzettséggel, harmaduk már le is érettségizett és több mint a felük felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Tehát fontos befolyásoló tényező az iskolapadban eltöltött évek száma.

A tudósok természetesen a látásért felelős negyvenöt genetikai faktort is vizsgálták, de az derült ki, hogy a képzettség mellett ez elhanyagolható befolyással bír a rövidlátásra.

Az optikusok egyre több munkára számíthatnak, hiszen a mai gyerekek szinte mindig szó szerint csak az orruk elé néznek: a mobiltelefonra vagy a táblagépre, az elektronikus játékokra és könyvolvasókra. Így a még fejlődésben lévő szemük sajnos tartósan károsodik.

Horváth Szabolcs

Tudásszomj és jó szem

A vizsgálatról írt tanulmány szerzője, Dr. Mirshahi szerint azért nem kell lemondani sem az olvasásáról, sem a számítógépezésről. Annyi a teendőnk csak, hogy gyakrabban kell a szabad levegőn tartózkodnunk. Az utóbbi években Dániában és Ázsia országaiban kisiskolások és egyetemisták körében végzett felmérések alapján a szabadban, természetes fényben eltöltött idő csökkenti a rövidlátás kialakulásának veszélyét. A gyerekek a kinti játékok közben gyakran néznek távolabbra illetve váltogatják a fókuszt.

A szakértők azt tanácsolják a szülőknek, figyeljenek arra, hogy gyermekük kevesebb, mint heti harminc órát töltsön a tévé, számítógép, mobiltelefon, könyvek olvasásával és legalább heti tizenöt órát töltsön a szabad ég alatt.

A már kialakult rövidlátás nem gyógyul meg, már csak szemüveggel, kontaktlencsével esetleg szemműtéttel korrigálható. Ezért fontos a megelőzés.

A felnőttek szeme

Természetesen a felnőttek sem hanyagolhatják el a látásukat.  Aki egész nap zárt térben dolgozik, sajnos nem rohangászhat óránként a közeli parkban. De szemét fitten tarthatja egy egyszerű gyakorlattal: nézzen ki az ablakon a távolba, majd gyorsan vissza az ablakkeretre vagy a kilincsre. Mindezt többször ismételje egymás után.

A munka során rendszeresen nézzen fel a képernyőről, hagyja a szemét a távolba révedni. De legalább nézzen át az iroda másik végén ülő kollégájára.