Mint a négy éve elhunyt Ranschburg Jenő mondta, óriási űr maradt a rendszerváltás után a gyermekek szervezett szabadidő-eltöltési lehetőségeiben – legalábbis az olyanokban, amelyek szinte minden gyereket elértek.

„Nyilván sok igazság van abban, amit az úttörőmozgalomról negatív értelemben mondanak, de ne felejtsük el, hogy akkor ’Ej, haj, száz torokból szállt az énekszó’. Ez a fajta gyerekközösség nagyon hiányzik. Hívják cserkésznek, úttörőnek vagy bárminek, mindegy. Ezekben a közösségekben nagyon sok dolgot tudnak megtanulni a gyerekek az együttélés alapvető szabályaitól kezdve a vétek felfedezéséig, az ítélkezésig, a büntetésig. A gyermekközösség a felnőtté válás hihetetlenül fontos eszköze, és ennek ma nyoma sincs” – nyilatkozta a pszichológus az fn.hu-nak.

Piaci alapon

Pedig ma is sokszínű a kínálat táborokból. Csak a taborfigyelo.hu-n több száz ilyen közül választhatunk, és az adatok szerint a táborok átlagos árai nem is emelkedtek az utóbbi években. Egy egyhetes átlagos napközis tábor ára 18-20 ezer forint, a szintén egyhetes, átlagos "ott alvósért" pedig 30-35 ezer forintot kell fizetni.

Flickr / Creative Commons / saritarobinson

Tény, a kínálat ennél sokkal gazdagabb. Indul rúdtáncos tábor meg makettes, katonai, paleo, vitorlás, nomád, egyszóval számtalan – értelmes és kevésbé értelmes – tematikára épülő. És persze azért az árak is nagy szórást mutatnak: a napközis táborok esetében 8 ezer és 80 ezer forint között van az egyhetes turnusok ára, ugyanezért "ott alvós" változatban 12 ezer és 180 ezer forint közötti összeget kérnek. Sőt, van negyedmilliós egyhetes nyelvi tábor is.

Szeptemberre még jobban leszakadnak a gyengébbek

Azoknak nyilván, akik ezt meg tudják fizetni. A növekvő szegénység nyilván fordítottan arányos a tábordíjakat kibíró családok arányával, így egyre inkább a középosztály felsőbb rétegeihez tartozó gyerekeinek kiváltsága lesz ez a nyári program is.

Magyarország az OECD-országok között „élen jár” abban, hogy mennyire nem tudja csökkenteni az iskola a gyerekek családi hátterükből adódó különbségeit. Sőt, még időnként növeli is. És ez nemcsak az iskolaidőszakra, hanem a nyári szünetre is vonatkozik.

A jobb helyzetben lévő tanulók tanév közben jobb iskolába, különórákra járnak, a szünidőben pedig programozni tanulnak, lovagolnak, angolul beszélnek stb. a táborokban. A tanulók másik – a statisztikák szerint egyre növekvő számú – részének minderre nem adatik lehetősége. Ezt súlyosbítja, hogy a legrászorultabb rétegekben élő gyerekek nemcsak hogy nem jutnak el a táborokba, de rendkívül ingerszegény környezetben töltik a szünidőt, sőt sokuk nem jut naponta meleg ételhez sem.

Egy hónapnyi lemaradás

Nem csoda, hogy több nemzetközi kutatás is azt mutatja, a nyári szünet alatt nőnek a gyerekek között meglévő különbségek. A koloknet.hu idéz egy ezredforduló környékén lefolytatott amerikai felmérést, amely szerint nyáron hozzávetőlegesen egy hónappal maradnak el a hátrányosabb helyzetű családból jövő gyerekek tanulási teljesítményükben a többiektől, és az évek során ez a hatás több hónappá adódik össze. Érdekes módon ez a veszteség különösen a matematikai tudás terén volt kimutatható, ahol a gyakorlás hiánya még inkább érezteti hatását.

A nyári szünet hatásáról Magyarországon nincsenek adatok, de joggal feltételezhetjük, hogy az egyenlőtlenségek – a már említettek miatt – nyáron is újratermelődnek.

Kurtítani

Többek között ez az oka annak, hogy a világon mindenütt gondolkodnak a tanév meghosszabbításán, illetve a szünet rövidítésén. Ez a vita a köznevelési törvény vitájában nálunk is előkerült. 2011-ben Hoffmann Rózsa akkori köznevelési államtitkár kategorikusan ellenezte a rövidebb szünetet, mondván, a magyar oktatás hagyományait, bioritmusát nem akarják felrúgni, rá egy évre viszont már épp ő jelentette be egy konferencián, hogy mégiscsak érdemes lenne elgondolkodni ezen, hiszen nehezen tudják megoldani a szülők a gyerekek nyári elhelyezését.

Nemrég Pokorni Zoltán – aki az akkori vitákban is a hosszabb tanév, a rövidebb nyári szünet, illetve az iskolafenntartóknak előírt értelmes, minden gyerek számára ingyenesen hozzáférhető táborok mellett érvelt – a 9 évfolyamos általános iskoláról szóló ötlethez kapcsolódva újra felvetette ennek lehetőségét. (A 9 évfolyamos általános iskoláról hivatalos döntés ugyan nincs, de a szakképzési törvény, s benne az 5 éves szakképzés parlament elé utalása ennek az elképzelésnek az elvetését sejteti.)

Flickr / Creative Commons / Joe Philipson

A volt oktatási miniszter a HVG-ben az oktatáspolitikai elképzeléseit összefoglaló esszéjében például említette a magyar diákok számára nyújtott kevés állami tanóra mellett a túl hosszú nyári szünetet is: „Mérésekkel igazolt tapasztalat, hogy a gyerekek fejlődésében a különbségek a hosszú szünetek alatt jelentősebbek, mint a szorgalmi időszakban. Egyes kutatások szerint a különbségek több mint fele a szünetek alatt halmozódik fel, főként óvodás- és kisiskoláskorban.”

Hozzátette, hogy erre nem feltétlenül a hagyományos iskolai tanítási gyakorlat elnyújtása az egyetlen megoldás, „a gyerekek szervezett és tervezett fejlesztése kevésbé kötött keretek között is megvalósítható (például erdei iskola, tematikus táborok)”. Azt emelte ki, hogy a fejlődést támogató impulzusok ne annak függvényében érjék vagy kerüljék el a diákokat, hogy a szüleik képesek-e megfizetni ezeket a programokat, vagy sem.

Hosszú a magyar nyári szünet

A magyar nyári szünet egyébként valóban a hosszabbak közé tartozik a maga 11-12 hetével. Igaz, a balti vagy déli országokban 13 hétig zár be az iskola, de Európában többnyire inkább a rövidebb, 6-9 hétig tartó nyári szünet a jellemző.

europapont.blog.hu/

Szerte Európában azért küzdenek a szülői szervezetek, hogy ne legyen hosszabb a szünet, mint a szülők szabadsága, ami ott 4-6 hét – mondja hvg.hu-nak Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja. Nálunk ráadásul inkább 1-2 hétre mehetnek el a szülők szabadságra, emiatt ő is jónak tartaná a nyári szünet rövidítését. Ehhez persze szükséges lenne egy másfajta tanévszervezés, amiben a tevékenységek az évszaknak megfelelően alakulnak. És ehhez klimatizálni kellene az iskolákat is – teszi hozzá.

Salamon Eszter arra is felhívja a figyelmet, hogy az iskolafenntartók által körzetenként kötelezően indított napközis táborok nagy része a nagy melegben (klíma nélkül) sokszor nem alkalmas a gyerekek elhelyezésére. Ami pedig még nagyobb baj: sokszor nemhogy fejlesztő, de semmilyen értelmes tevékenység nem zajlik ezekben.