A leggyakoribb típusa az úgy nevezett finn szauna, más néven szárazgőz. Magyarországon leginkább gyógyfürdőkben, strandokon és wellness-központokban elterjedt. Bár hagyománya nincs itthon, egyre több híve akad, egyre többen választják az egészség-megőrzés e műfaját.

Története feltehetően több ezer évre nyúlik vissza. Az északi népek kezdetben földbe, vagy hóba ástak gödröt, ott tüzet gyújtottak, lefedték, megvárták, míg csak parázslott a tűz, és lementek hevülni. Az aktushoz hozzátartozott az is, hogy nyírfavesszővel csapdosták egymás hátát, majd a jéghideg tóba léket vágtak, s elmerültek, vagy csupán a hóban meghemperegtek.

Később már a föld fölé építettek fából kunyhókat a házaik mellé, s ezek az építmények nem csak a test hevülését szolgálták, hanem fürdőszobának, mosókonyhának és gyógyító helységnek is használták. Mivel ez a kunyhó volt a házhely tiszta helyisége, ezért gyakran itt szülték meg gyermekeiket az asszonyok. A szaunázást itt is hosszas előkészületek előzték meg, mivel meg kellett várni, hogy ne füstöljön, hiszen a kéményt nem ismerték.

A huszadik század elején kezdtek épülni a városiasodó skandináv országokban a közszaunák, melyek a társas élet kedvelt helyszíneként szolgált. A gyárak dolgozói a hét utolsó munkanapján itt pihenhették ki magukat, vagy frissülhettek föl, itt zajlott a fürdés is. A polgárok pedig már ekkor megkezdték azt a máig tartó szokást, hogy vidéken, egy tó partján hétvégi házat építettek – mökkit–, s mellé a maihoz hasonló kis faházakat, ahol télen-nyáron kikapcsolódhattak.

A skandinávok és finnek a mai napig őrzik a hagyományt. Ha vendég érkezik, megtiszteltetésnek veheti, ha szaunázni hívják. Üzleti tárgyalások, politikai viták szerencsés kimenetelét jelzi a közös hevülés. Családok, ha egymást szaunázni hívják, az egy teljes hétvégi programot jelent, lazulással, nagy beszélgetésekkel, erdei sétával, csónakázással, horgászattal, sörözéssel, virsli-, netán ráklakomával egybekötve.

A szaunák ideális hőfoka nyolcvan-száz celsius fok körül mozog, relatív páratartalma pedig harminc százalékos. A javasolt bent eltöltött idő tíz-tizenöt perc, edzettségtől függően.

A szaunát egyaránt lehet használni a felfrissülésre és az elernyedésre is. Előbbi esetén csak egy-két alkalommal töltsünk el bent időt, majd kijőve azonnal zuhanyozzunk le hideg vízzel. Itt a vérkeringés felpezsdítésén van a hangsúly: a lényeg, az ellentétes hőfokok a vérnyomásra gyakorolt élénkítő hatása. Aki inkább a teljes ellazulást várja a forró helyiségtől, az háromszor-négyszer-ötször fáradjon be, és hosszabb időt töltsön el kint a bemenetelek között, s kijövetel után ne rögtön merüljön a hideg vízbe, vagy álljon zuhany alá.

A szauna jótékony hatásai között tartják számon a vérkeringés felfrissítését, az immunrendszer edzését, és a méregtelenítést. Ugyanakkor ügyelnünk kell arra is, hogy pótoljuk a folyadékveszteségünket, leginkább szénsavmentes ásványvízzel. A szaunát nem tanácsos igénybe vennie magas vérnyomású, vagy ittas személyeknek, terhes nőknek, kisgyerekeknek.

A szauna itthon még csak egy wellness-program, mégis, aki ráérez az igazi ízére, könnyen a rabjává válhat, s megértheti azt, hogy az északi népeknél, ahol évezredes hagyománya van, miért volt ez a kis kunyhó a születés, a gyógyulás és a ravatalozás helye. Mert ez a házikó jelentette a családi tűzhelyet.

Őszben a nyár
Programajánló őszre