A kényszeres döntések valóban kényszeresek tudnak lenni.
Hétköznapi döntéseinket vagy megszokásból, automatizmusok alapján, vagy valamilyen cél eléréséért hozzuk.
A beidegződésből hozott döntések általában enyhe következményekkel járnak: például bár fogyókúrázunk, mégsem tudunk ellenállni egy-egy sütinek. Szélsőséges esetben azonban e döntések kényszeres zavarokhoz vezethetnek, mint amilyenek a szer- vagy viselkedési függőség jelenségei mögött állhatnak.
A Cambridge-i Egyetem Valerie Voon vezette kutatócsoportja 150 kényszerbeteg és falásrohamoktól szenvedő elhízott, illetve metamfetamin-függő páciens, valamint egy egészséges kontrollcsoport esetében vizsgálta a döntési folyamatot.
Először számítógépes feladatokban, amelyekben jutalmazták, ha a résztvevő nem a kényszeres választ adta. Ezt követte a mágnesesrezonancia-vizsgálat.
Kiderült, hogy a vizsgált zavarokkal küzdő mindhárom csoport olyan döntési mintázatokat mutat, amelyek a célirányostól inkább az automatizmusok felé mozdulnak.
Emellett hasonlóságok látszanak az agyszerkezetükben is: kevesebb idegsejtjük található azokon az agyterületeken, amelyek a célok és jutalmak rögzítésében szerepelnek.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
Mozikban a film, amely valóra váltotta Scarlett Johansson álmát. Neki már biztos jó, de jól jár-e mindenki más, aki nem Scarlett Johansson?
A Pentagon közölte, hogy világszerte felülvizsgálják az USA valamennyi szövetségesének szánt szállítmányokat.
Az énekes már bánja, hogy megbántotta a Fidesz szavazóit.
Bryan Christopher Kohbergert így várhatóan négyszeres életfogytig tartó börtönre ítélik a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.
