Bár csak kísérleti helyzet, de elképzelni sem kellemes. A jelentkező azt magyarázza, mennyire alkalmas a meghirdetett állásra, az asztal túloldalán pedig feltűnően nem érdeklődik senki, unottan teázgatnak, talán nem is értik, miről van szó.
Ez a Trier Social Stress Test, a németországi Trier egyetemén három évtizede kidolgozott, enyhe stresszt okozó próba. Ezt a helyzetet használták fel német neuropszichológusok, Oliver Wolf és kollégái annak vizsgálatára, hogyan tárolja az agy az emlékeket, és miért maradnak meg jobban a felkavaró élmények nyomai.
A magyarázatuk: a kellemetlen epizódok az amygdalában raktározódnak el, az agynak abban a részében, amely leginkább a negatív érzelmi állapotokért felelős.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy még a stresszes helyzethez kapcsolódó tárgyak – ez esetben a teáskanna és a bögre – is az amygdalát hozták működésbe. Mondhatni, az amygdala túllépte hatáskörét, viszont így több részlet raktározódott el a kínos jelenetről.
Másnap MRI-vel figyelték az alanyok agyát, így állapították meg, hogy a teáskanna képe ugyanúgy megmaradt, mint az undok vizsgáztatóké. A kontrollcsoportban viszont a teáskanna képe nem keltett különösebb hatást.
Wolf és kollégái arra is hivatkoznak, hogy stressz hatására az agy olyan neurotranszmittereket (noradrenalint és kortizolt) termel, amelyek izgalmi állapotot okoznak, ez pedig élesebb észleléssel, maradandóbb emlékekkel jár.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben az élet értelmével foglalkozunk. Megjelent a legújabb HVG Extra Pszichológia Plusz különszám is: ebben az érzelmi intelligencia témáját járjuk körül.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
