Tetszett a cikk?

Felemás helyzetben van egy könyvkiadó akkor, ha egy sikermozi megjelenéséhez időzíti a film alapjául szolgáló regény - jelen esetben képregény - magyarítását. 300, papíron, magyarul.

Egyrészt biztos, hogy a film nélkül soha nem adna el annyi képregényt, mint valószínűleg ezzel az ügyes húzással (az első hétvégén hetvenezer magyar váltott jegyet a 300-ra, így a kiadó már akkor dörzsölheti a kezét, ha csak minden századik néző megy el a könyvesboltokba), másrészt azonban folyamatosan szembesülnie kell azzal, hogy a kritikusok lépten-nyomon megpróbálják összehasonlítani a két terméket - a rajzot a mozgóképpel. E sorok írója ettől eltekint, akárcsak a spártaiak történetének leírásától, ehelyett kedvcsinálóként ideilleszti azoknak a fanatikusoknak a munkáját, akik a film trailere alá bevágták a képregény megfelelő kockáit.

Filmből rajz, rajzból film

"Mivel ők a történetem főhősei, megpróbálok olyan szépen rájuk tekinteni, ahogyan csak tudok, de egyikőjükkel sem ülnék le szívesen egy vacsorára" - vall a spártaiakról Miller egy interjújában, rámutatva azok kegyetlenségére. A 300-ban Frank Miller Leónidász spártai király és csapatának perzsákkal való küzdelmét mutatja be, az utánozhatatlan Sin City-től eltérően azonban nem fekete-fehérben, hanem színesben.

Művének elkészítésekor Millert bevallása szerint egy 1962-es film, a Pesten tanult Rudolph Máté rendezte 300 spártai című alkotás inspirálta, amit még gyerekként látott a moziban (a kör 2007-ben zárult be, amikor a mozi szülte képregényből újabb mozifilm született). A duplaszélességű oldalakból álló képregény első darabja 1998 májusában került a nyilvánosság elé, a Dark Horse kiadó jóvoltából, 1999-ben pedig már három Eisner Awards díjat tudhatott maga mögött.

Miller szabad történelemkezelése, és az ebből adódó "hiteltelenség" valószínűleg senkit nem zavart volna, ha a 300 megmarad a képregénykedvelők szubkultúrájában. A 2007-es filmet övező médiafelhajtást kihasználva azonban önjelölt tudósok, kritikusok és politikusok próbálnak minden egyes hibára rámutatni. "Ez nem a valóság, de a valóságon alapul. Egy stilizált történet" - vág vissza kritikusainak Miller.

Az egyenlőtlen és esélytelennek tűnő küzdelem Miller korábbi műveiben is megjelenik, többek között az 1994 novembere és 1995 márciusa között publikált Big Fat Kill címet viselő, a sorozatban az ötödik Sin City könyvben is (ez az epizód egyébként része a Miller-Rodriguez rendezte Sin City című mozifilmnek is). Bevallása szerint Miller tudatosan tette be e motívumot a történetbe, ahogy ő mondja, kutyamódra körbejelölve a területet, hogy másnak eszébe se jusson ráugrani a témára. "Akkor már tudtam, hogy a 300 lesz a következő munkám, de csak akkoriban kezdtem el a kutatásokat" - emlékszik vissza Miller.

A 300 magyar kiadása hozza a kiadótól megszokott minőséget, látszik rajta a türelem és a gondosság, amit a könyv létrehozására fordítottak. Az egyedüli visszatartó erő a kiadvány megvásárlásától a viszonylag magas ár lehet, talán a kiadók úgy gondolták: a mozinak köszönhető hátszél segítségével még így is elmegy.
MTI Shake

A spártaiak fanyalognak a 300-on

Nem aratott teljes sikert a mai Spártában az amerikai Zack Snyder 300 című filmje, amely a thermopülei csatában hazájuk védelmében küzdő és lemészárolt háromszáz spártai 2500 évvel ezelőtti történelmi hőstettét eleveníti fel.

Az Atlético Madrid továbbra is tajtékzik a BL-kiesés miatt, most az UEFA-nak címzett kemény üzenetet

Az Atlético Madrid továbbra is tajtékzik a BL-kiesés miatt, most az UEFA-nak címzett kemény üzenetet

Őrizetbe vettek egy magyar férfit Thaiföldön

Őrizetbe vettek egy magyar férfit Thaiföldön

A Google beépítette egy robotba az MI-jét, és ez új korszakot nyithat a robotikában

A Google beépítette egy robotba az MI-jét, és ez új korszakot nyithat a robotikában

Az Arsenal volt tulajdonosának húgát és az orosz sportminisztert is lehúzatták Orbánék az uniós szankciós listáról

Az Arsenal volt tulajdonosának húgát és az orosz sportminisztert is lehúzatták Orbánék az uniós szankciós listáról