Eddig még semmit sem sikerült kideríteni a lelet hátteréről. Az első becslések szerint ötven-száz évvel ezelőtt temethették el a holttesteket, amelyekből e csontok megmaradtak, de az sem zárható ki, hogy jóval régebben, talán a napóleoni háborúk korában - mondta Dirk Kleinhans, a kasseli bűnügyi rendőrség nyombiztosító szakértője.
 
A legtöbben azt feltételezik, hogy második világháborús bombázás áldozatainak tetemeiről van szó, de ez nem több egyelőre merő feltételezésnél - közölte Kleinhans. Furcsállják a szakértők, hogy eddig csak csontokat találtak, ruha- vagy cipőmaradványokat, gombokat, gyűrűket, nyakláncokat nem. Mivel a második világháborúban fegyverüzem volt ezen a területen, nem zárható ki, hogy egykori kényszermunkások földi maradványairól van szó, bizonyíték azonban egyelőre erre a teóriára sincs.
 
Christian Bruno von Klobuczynski helytörténész elveti az utóbbi két elméletet. A bombázások áldozatait és az elhalálozott kényszermunkásokat a város egészen más részén temették el annak idején. Ráadásul abban a földrétegben, amelyből a csontvázak többsége előkerült, jóval korábbi idők épületeinek alapjai találhatók - hangsúlyozza.
 
Könnyen lehet, hogy számos további emberi csontváz, szétszórt csont is előkerül a szóban forgó építési területről, ezért a földgyaluk és a markológépek a legnagyobb óvatossággal dolgoznak, nehogy kárt tegyenek az agyagos földben rejlő esetleges további leletekben. Ha találnak valamit, félreállítják a gépeket, és ásóval, lapáttal, sőt helyenként puszta kézzel folytatják a munkát.