hvg.hu: Milyen érzés, hogy félnek tőled?

Csernus Imre: Nem tőlem félnek, csak rám hárítják. Az intelligencia az nagyon sok esetben irgalmatlan gátja a fejlődésnek. Minél okosabb valaki, annál ügyesebben megmagyarázza magának, hogy mit miért csinál és az miért jó neki. De ugyanakkor legbelül érzi, hogy fals a sztori, mivel ha megmagyarázom valamilyen racionális módszerrel, hogy miért történik, akkor miért érzem még mindig a fájdalmat? Rámnéznek és tudják, hogy nem vagyok átverhető, hogy észre fogom venni azokat a pici finom részleteket, amiből tudom, hogy hazudik valaki és ezért tartanak tőlem.

Te tudatosan érzékeled ezeket a jeleket vagy van valamilyen ösztönös háttered is hozzá?

Valószínűleg mind a kettő. Régebben ösztönös volt, ráéreztem dolgokra, amikkel elértem részsikereket, de nem értettem, hogyan értem el. Egészen addig, amíg nem tudatosult és nem állt össze egy rendszerré. Rendszerben gondolkodni pedig teljesen más, ha hozzácsatolod az ösztönös hátteret, akkor tudatosan használod az ösztöneidet.

Ez egyfajta hatalom, amivel rendelkezek a többi ember felett? Egy képesség?

A többiek nem rendelkeznek ezzel, de fejleszthető. Kétségtelen, hogy minden olyan képesség, amit az ember a fejlődés során kifejlesztett magában, hatalmat jelent. A hatalommal pedig lehet élni és visszaélni, ezt pontosan tudom. Éppen ezért differenciálok, az utcán, az életben, hiába látom, hogy mik történnek, nem megyek oda, nem avatkozom be, nem az én dolgom.

Nincs küldetéstudatod, nem érzed magad egyfajta messiásnak?

A messiáshoz is odamentek, megkérték dolgokra. Én segítőként ott vagyok, ha eljön hozzám valaki, akkor megteszem, amit kell, de az utcán nem.

Ha nincs benned küldetéstudat, akkor miért írsz könyveket?

Nem térítek, nem megyek hozzá idegenekhez az utcán, a könyvírás is egy ajánlat. Ha írok egy könyvet, ott az emberek eldönthetik, hogy elolvassák-e vagy sem. Én ajánlatokkal dolgozom, mert az ajánlat felállítása jelenti mindig a szabadság tiszteletben tartását.

Vannak visszajelzések a könyvekről?

Rengeteg, főként az utolsóról, iszonyú sok. Emailek sokaságát kapom nem csak Magyarországról, hanem a világ minden tájáról.

Ez milyen érzés?

Ezt hívom én teremtésnek.

És boldoggá is tesz?

Jó érzés. Érdekes dolog, amikor leadom a kéziratot, elengedem a könyvet, de most éreztem, hogy nagyon erőset írtam le.

Az az igazság, hogy nekünk nem tetszett A nő, túlságosan fésületlennek, szétesőnek találtuk.

Nem baj, az entellektüelleknek írjon csak a Popper Péter könyvet, én azt akarom, hogy mindenki megértse, amit mondok.

Nem fárasztó az élet minden pillanatában látni az emberi hülyeséget?

Az emberek nem hülyék, ez egy pejoratív elnevezés, inkább úgy fogalmaznék, hog borzasztó nagy az isten állatkertje, sokfélék vagyunk. Vannak olyanok, akik mernek konfrontálódni és vannak olyanok, akik nem.
 
Te mindig ilyen voltál, mindig mertél konfrontálódni?

Nem igazán, amennyire vissza tudok emlékezni, rendes gyerek voltam.

Amikor nem dolgozol, mennyi vagy hajlandó felvállalni a konfliktusokat?

Semennyire. Régebben követtem el hibákat a családommal kapcsolatban, azt akartam, hogy ők is úgy lássák a dolgokat, ahogy én. De meggyőződésem, hogy az elfogadás és a tisztelet a kulcsa mindennek. Ha én tiszteletben tartom a másikat, akkor el kell fogadnom, hogy amit tesz, az az ő számára helyes. Nincs közöm a mások életéhez, nem kell beleszólnom.

Ez érdekes, hiszen Magyarországon az sokkal megszokottabb, hogy az emberek nem csak a családjuk, barátaik életébe szólnak bele, de sokszor még ismeretlenekébe is.

Ez az erőszak, ami mindig erőszakot szül. Ahhoz, hogy én belefolyhassak valakinek az életébe, ahhoz az kell, hogy az a valaki engem megkérjen erre. Vagy ha nem kér meg, akkor felajánlom, például “az a helyzet anya, hogy, beszélhetünk erről a dologról, ahogy én látom?”. Ha anyu azt mondja, hogy nem, akkor nem.

És mit fogsz tenni, ha gyereked lesz, ez akkor is csak felajánlod, nem szólsz bele?

Az már más, mert ha én vagyok a szülő, akkor megmondom, hogy “nézd fiam, az egyik út a béke útja, a másik pedig arról szól, hogy elkezdünk háborúzni”. A háborúnak pedig sok következménye lehet, de a gyerek dönti el, hogy mit akar, ez nagyon egyszerű, csak ébernek kell lenni. Ha a szülő nem fekteti ezt le előre, hanem utólag kapkod, akkor vége van. De ha előre szóltam, akkor belátja majd, hogy igazam volt.

Hát, lehet, hogy ez ilyen egyszerű, mi mindenesetre örömmel fogjuk figyelni a híreket a gyerekneveléseddel kapcsolatban.

Ezt a megjegyzést visszautasítom, ez színtiszta káröröm, rosszindulat volt. Nem értem, hogy ha én nem ezt adom, akkor miért kell ezt kapnom, ezt a szemétséget. Rossz ember, aki ilyet mond, érzem benne a gonoszságot. Legszívesebben azt mondanám, hogy nincs interjú, de ha mégis, akkor csak azzal a feltétellel, hogy ez is benne lesz, ez a gonosz, kárörvendő megjegyzés. Amit most mondtam, az egy tükör volt, megmutattam, hogy milyen ember az, ki rosszat kíván a másiknak.

KM