A műsorral is körített díszbemutató közönsége vegyesnek volt mondható, egymás mellett várakoztak a láthatóan közömbösek és a végtelenül lelkesek. Az utóbbiak egyik felét még az anyukája öltözteti, a másik fele pedig már elmerült a rendkívül egyedi és lázadó stílusban, tehát mindegyikük ugyanúgy néz ki. Az elkapott beszélgetésfoszlányok mind nagyon izgatottnak hangzottak és főleg Robert Pattinson körül forogtak.

A jobbik része az Alkonyatnak

A gyengébbek kedvéért elmondjuk, hogy Robert Pattinson a Twilight sorozat vámpír főszereplőjét, Edwardot játsza és ezzel egy időre ifjabb és idősebb hölgyek (no meg urak) betegesen kitüntető figyelmének  célpontjává vált. Pedig egyébként nem tehetségtelen színész és gyakorta próbálkozik, hogy lemossa magáról a vérszívó image-et, de egyelőre nem sok sikerrel. Mi azért drukkolunk neki.

A kezdés rendben volt, Edward és Bella mindennapjait láthattuk, melyek annak ellenére, hogy az egyikük vámpír, nem sokkal érdekesebbek egy átlagos gimnazista párénál. A Cullen család meg akarja enni Bellát jelenet hozott egy kis izgalmat, de hamar visszasüppedtünk a semmibe. És ekkor, teljesen váratlanul arcon csapott minket a “konfliktus”. A pofon erőssége érzékelhetetlen, igazából az a lenyűgöző, hogy képesek voltak még a legnagyobb drámát is vontatottan ábrázolni, ami mondjuk nem nehéz, amikor a két főszereplő arca minimális mozgásra képes csupán.

Rendben, Edward elment és Bella nagyon szomorú. Nagyon sokáig. Ennek bemutatásakor minimum fél órára megáll az idő, tehát a film ideális pihenésre vágyóknak.

A valóban izgalmas rész innentől indul, ugyanis Bella ekkor kezd el Jacobbal lógni. Tény, hogy az utóbbi 80-as évekbeli glamrock együtteseket megszégyenítő fürtökkel rendelkezik, de ezt számtalan pozitív külső és belső tulajdonsággal ellesúlyozza és még fodrászhoz is elmegy szerencsére. Ez most nem irónia, tényleg ő a legemberibb és legszerethetőbb szereplő az egész műben, annak ellenére, hogy ugye valójában ideje jó részében egy nagy, szőrös farkas.

És akkor most beszéljünk a lényegről. Jacob felsőteste, amit hosszú percekig csodálhattunk többször is, mindent felülír, ami rossz ebben a filmben. Mindent. Sajnos a végét is, ugyanis még a történet ismeretében is annyira felháborító, amikor Bella nem őt választja, hogy a film hátralévő része teljesen érdektelenné vált. Kivételt képez Michael Sheen, mint a Volturi vezetője, aki tőle megszokottan zseniális alakítást nyújtott, az ezúttal felejthető Dakota Fanninggel az oldalán.

Összességében azt mondhatjuk, hogy eszünkbe sem jut visszakövetelni ezt a 2 órát az életünkből, de ez csak és kizárólag a fiatalkorú farkasembert oly látványosan alakító Taylor Lautnernek köszönhető. A kritikákat olvasgatva nem vagyunk egyedül a véleményünkkel.