Nap képe: távoli bolygó légköre párolog napkitörés miatt
Egy távoli bolygó légköre párolog el napkitörés miatt, a ritka jelenség bepillantást enged a tudósoknak abba, hogy a Naprendszeren kívül az űridőjárás milyen hatást gyakorol környezetére.
A Francia Nemzeti Kutatási Tanács (CNRS) kutatóinak vizsgálatáról az Astronomy and Astrophysics Letters legújabb számában jelent meg tanulmány.
A HD 189733b katalógusjelű exobolygó (Naprendszeren kívül lévő planéta) 63 fényévnyire, a Kis Róka (Vulpecula) csillagképben található. A Jupiterhez hasonlatos gázóriásról van szó, amely igen közel kering a HD 189733A katalógusjelű szülőcsillagához: a köztük lévő távolság a Nap-Föld közötti táv egy harmincada - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
A csillag valamivel kisebb és hidegebb, mint a Nap, ám a kis távolság miatt a bolygó felszínén 1000 Celsius-fok a hőmérséklet. A közelség miatt a bolygó légkörének felső rétegeit folyamatosan bombázza az extrém ibolyántúli és a röntgensugárzás. A francia kutatók számításai szerint a csillag kitörései körülbelül hússzor erőteljesebbek, mint a napkitörések (flerek). Ennek "köszönhetően" a HD 189733b katalógusjelű csillagot hárommilliószor nagyobb dózisú röntgensugárzás éri, mint a Földet.
A Hubble űrteleszkóppal végzett megfigyelések során a CNRS kutatói azt észlelték, hogy a bolygó légköre valósággal párolog, másodpercenként 984 tonna gázt bocsátva ki.
A röntgensugárzás több tízezer fokra hevítheti fel a bolygó légkörének felsőbb rétegeit, vagyis eléggé "felforr" ahhoz, hogy leküzdje az óriásbolygó gravitációs hatását. A Nap esetében a flerek és a koronakidobódás hatására hasonló, bár kevésbé intenzív folyamatok játszódnak le a Föld légkörében. Létezhetnek azonban más magyarázatok is a HD 189733b katalógusjelű bolygó légkörének elpárolgására.
