Párttitkári vadásztatás Tanzániában
Jancsó: „a szar másnap robbant”
Mi volt ’68 előzménye? Franciaországban biztosan ’67 és az újhullámos film. Rendezők és világosítók vállvetve küzdöttek a barikádokon. Miért is? Volt, aki új filmnyelvet, mozipravdát akart, akadt, aki csak az amikat akarta kiszorítani, ingyenessé tenni a mozizást, meg államosítani a gyártást.
Akik lukat fúrtak a koponyákba, és akik fúrattak
A politikai rendőrség politikai megrendelésre dolgozott nemcsak az ötvenes években, de a Kádár-korszakban is, és bár nem mondott le a társadalom totális ellenőrzéséről, eszközei finomodtak. Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián történészek monográfiában dolgozták fel a pártállam biztonsági szervének működését és felépítését. Egyben arcokat is adtak a láthatatlan légiónak: most először megtudhatjuk, kik is irányították a Céget. Kérdéseinkre Ungváry válaszol.
„Az lenne a legrosszabb, ha buzi lennél”
A jogszabályalkotás sok tekintetben megelőzi a magyar közgondolkodást: a melegek és a leszbikusok jogi emancipációja halad ugyan előre, de a társadalomban megerősödött a homoszexuálisokat korlátozni vágyók tábora. A jövő döntéshozói egyelőre felettébb toleránsnak tűnnek. A többség a melegekről, melegek a többségről.
Ó, bárcsak kizsákmányolnának!
Még az is elviselhetőbb, ha nagybeteg van a családban, mintha a háztartás rendszeres munkajövedelem nélkül marad – vélik a magyar szegények. A foglalkoztatási adataink messze elmaradnak a nyugat-európaiaktól, és ez nem csalóka adat. A magyar munkapiac képtelen felszívni az iskolázatlanokat, a feketegazdaságnak sem kellenek igazán. Holott társadalomtudósok állítják, ez egyáltalán nem szükségszerű.
Vádirat a Fidesz ellen Bokros ürügyén
Mihancsik Zsófia újságírót felháborítja a magyar értelmiség maszatolása és sumákolása, ennél csak két dolgot rühell jobban: a Fideszt és annak elnökét, Orbán Viktort. Azt javasolja, hogy az intelligencia felelős része indítson kampányt azért, hogy a „tisztességes emberi gondolkodás, beszéd és magatartás elismert érték legyen”. Nem úgy általában, hanem a ’fideszes normákkal’ szemben.
Szálasi: akasztófát az érthetőség kedvéért
Az antiszemitizmus a hülyék szocializmusa – szól August Bebel aforizmája. Szálasi Ferenc újrafelfedezett naplója fényesen igazolja a fenti állítást, egyben megvilágítja a „nemzetvezető” gondolkodásának tekervényeit. A korábbi Szálasi-kép revízióra szorul: a nyilas vezér gyűlölte a zsidókat, de 1944 decembere közepéig reménykedett kormánya nemzetközi elismertetésében, s ezért csak vonakodva deportált – véli Karsai László történész, a szinte ismeretlen „C”-füzet publikálója.
Zöld offenzíva nélkül megsülünk Budapesten
Minél több zöldterületet szeretnének a városlakók. Ezért aztán, aki teheti, peremterületekre, kertvárosokba vagy környező településekre vándorol ki, ami tovább roncsolja a város zöldövezeti tartalékait. Lehetne másképpen is: Budapest szomjúhozza a „városfalakon belüli” parkokat, kerteket és tetőkerteket. Zöldek szerint tragikus a helyzet a fővárosban, önkormányzati vezetők szerint éppen hogy egyre jobb, a tájépítészek pedig vitatkoznak.
Íreknek, feketéknek, kutyáknak tilos!
Permanens botrányok, késelések, verekedések, az első egyenes tévéadásban elmondott kültelki trágárságok, bálványait teli szájjal csulázó közönség, felséggyalázás, drog, pia, gyors szex, tépett ruhák, biztosítótűk, művészieskedés és proli vircsaft. Nem csak ez volt a punk. Frivolitások és hitvallások Johnny Rotten, a Sex Pistols énekese saját előadásában.
A közgazdászoknak nem volt receptjük a rendszerváltáshoz
Közép-Kelet-Európában egyszeri, egyedi történelmi folyamat volt a rendszerváltás, aminek leírására és segítésére nem állt készen a közgazdász szakma meg a nemzetközi intézményrendszer. Nem vol receptjük. De másnak se nagyon. A helyzet a „rendszervákuum” megszűnte óta sok tekintetben megváltozott – véli Csaba László közgazdász.
Orbánék radikális retorikájának élveboncolása
A kormányfő, mint balatonőszödi beszédéből kiderült, tudatosan hazudott, „lelepleződése után semmibe vette a kritikát, és cinikusan a választók arcába nevetett”. A jobboldali ellenzék rendkívüli állapot retorikája azonban csak erkölcsileg és politikailag érthető; több ponton hamis és tarthatatlan – véli Körösényi András politológus.
Valamit nagyon elszúrnak Pécsett
A hazai olimpia-, foci-Eb- és világkiállítás-rendezési tervek sorra buktak el. Sokan ezeket ma is fájlalják. Pedig elég a jóval kisebb szabású 2006-os Margit-szigeti úszó Európa-bajnokság blamázsközeli rendezését felidéznünk ahhoz, hogy kétségeink támadjanak a magyar istenadta szervezőkészsége felől. Az unió vállalt némi kockázatot, amikor Essen és Isztambul mellett elfogadta a magyar kormány által kiválasztott Pécs európai kulturális főváros (EKF) pályázatát. A bukás rizikója 2006 óta csak nagyobb lett.
Mennyire nyögdíj a nyugdíj?
Hullámvasutat járt be Károly bácsi és Irma néni nyugdíjának reálértéke, hogy aztán 2006-ban elérje az 1990-es szintet. Tavaly pedig beindult a csökkenés, idén se lesz túl jó évük. Ők ugyan csak kitalált figurák, de a számok valósak. A Statisztikai Szemle esettanulmánya egy háztartáskönyvet dolgoz fel, amiből kiderül, hogy a nyugdíjasok létfenntartási költségeinek aránya 17 év alatt másfélszeresére nőtt.
Tizennégy mérges darázs 300 milliárdért. A mi Gripenünk
Rossz csillagzat alatt született a magyar Gripen-ügylet, ám a lehetőségekhez képest jó döntés született, amelyre a politika adta ugyan ki az ukázt, de az eredmény katonai szempontból is elfogadható. Ma korrupciós gyanú lengi körül az ügyletet, bizonyíték azonban egyelőre semmire sincs. Csak egyrészt–másrészt típusú állítások fogalmazhatók meg a magyar Gripen-projektről.
Márai az antiszemita, Márai az antiantiszemita
Torz, beteg homoszexuálisok, alattomos sánták, altesti lény nők, a magyarság életerejét elszívó feminin szlávság, náci lényegű németek, fasizmusra hajlamos zsidók. Márai Sándornak mindenkihez volt nem is egy rossz szava. Most megjelenő teljes naplójából gondolkodásának számos ismeretlen vagy eddig félresöpört részlete válik láthatóvá.
