Az ideiglenes szerkezetekből semmi nem megy kárba, százszázalékos újrafelhasználást terveztek – mondta Fürjes Balázs, a kiemelt beruházások kormánybiztosa a kormánypárti Magyar Idők keddi számában közölt interjúban.

A kiemelt beruházások kormánybiztosának szavai szerint a vb lezárulta után a Duna Aréna hatezer férőhelyes ideiglenes lelátóját leszerelik, mivel már nem lesz szükség 12 ezer ülőhelyre.

A hatezres lelátó elég lesz arra, hogy minden évben rangos nemzetközi versenyeket rendezzünk. Jövőre junior műúszó-világbajnokság, 2019-ben junior úszó-világbajnokság érkezik Budapestre, 2020-ban pedig az úszók, vízilabdázók, szinkronúszók és műugrók Európa-bajnokságát rendezik meg a Duna Arénában, amely 2024-ben majd a rövid pályás vb-nek ad otthont – mondta Fürjes. A kormánybiztos szerint Budapest jelesre vizsgázott, remekül viselte az "olimpiai terhelést" a kisebb kellemetlenségek mellett.

Fürjes Balázs

MTI / Koszticsák Szilárd

"Az ideiglenes szerkezetekből semmi nem megy kárba, százszázalékos újrafelhasználást terveztünk: az elemeket a Hungexpo területére visszük, ahol P+R parkolóház épül a segítségükkel" – mondta Fürjes Balázs. A Dagály strandfürdő teljes felújítás után 2018 májusában nyílik meg a látogatók előtt, de a többi versenyhelyszínt már most használatba veheti a lakosság is – ígérte.

Fürjes szerint a vb előmozdított olyan beruházásokat, amelyekkel Budapest szebb, jobb, élhetőbb város lett. Ami felépült, az itt marad: a Duna Arénát, a teljesen felújított Hajós Alfréd- és a Császár-Komjádi-uszodát a gyerekek úszásoktatására, a további versenyekre, szabadidős sportra is megnyitják – fogalmazott. A kormánybiztos azt mondta, a közösséget szolgálja a főváros által felújított Margitsziget is vagy az az angyalföldi gátszakasz, amelynek a hiánya eddig komoly gondokat okozott az árvízvédelemben. A vb valójában arra adott alkalmat, hogy régi adósságokat törlesszenek és Budapesten egyébként is hasznos és hiányzó fejlesztéseket véghezvigyenek – tette hozzá.

Számmisztika

A vébé 30 milliárd forintról 130 (más adatok szerint 170) milliárdra ugró költségeiről Fürjes Balázs a következőket vezette le:

• a szervezés kezdetén végzett számításaik szerint a legrosszabb esetben sem haladta volna meg a kiadások összege a költségvetés fél százalékát három éven keresztül. Erre pedig fedezetet nyújtott a gazdasági növekedés.
• A bevételi többlet segítségével képesek lettek volna fedezni ezt az összeget úgy, hogy máshonnan nem kellett volna forrást elvonni.
• Ám a valóság úgy hozta, hogy a világbajnokság a fenti tervezett költségnek csak a felébe került, a végösszeg az éves költségvetés negyed százaléka.
• Szerinte csak az a kiadás minősül a vb költségének, amelyik a rendezvény nélkül fel sem merül és a vb után nem hasznosul, vagyis az ideiglenes, az esemény után elbontott eszközök, a szervezés és a megnyitó költségei.
• Így számolva a vb-hez szükséges befektetés évente az állami költségvetés 0,1 százalékát sem érte el, ami három év alatt összesen nagyjából 45-50 milliárd forint.