A Finn és a Lett Jégkorong-szövetség közösen hivatalos kérelmet nyújtott be a jövő évi elitvilágbajnokság megrendezésére, és immár egyedüliként kandidál, miután a magyar-szlovén közös pályázatot visszavonták – jelentette be kedden honlapján a nemzetközi szövetség (IIHF).

Az IIHF pénteken jelöli ki a helyszínt, miután április 26-án úgy döntött: az ukrajnai háború miatt elveszi a rendezési jogot Szentpétervártól. A tamperei-rigai tornát a tervek szerint 2023. május 12. és 28. között tartanák.

A vb megrendezésére a Magyar Jégkorong-szövetség (MJSZ) is pályázott Szlovéniával közösen – a meccseket a januári kézilabda-Eb-re 79 milliárd forintból felépített MVM Dome-ban, illetve a ljubljanai Stozice Arénában rendezték vona. Hétfőn azonban a magyar félnek kellett tájékoztatnia az IIHF-et, hogy nem kapta meg a rendezéshez szükséges állami garanciákat. Közleményükben akkor úgy fogalmaztak: amennyiben a nemzetközi szervezet ragaszkodik ehhez a feltételhez, kénytelenek elállni a kandidálástól.

Távozik a világelitbe feljutó hokiválogatott szövetségi kapitánya

Sean Simpson személyes okok miatt döntött úgy, hogy nem vezeti tovább a magyar csapatot.

Az MJSZ főtitkára, Sipos Levente az IIHF keddi bejelentése után azt mondta az MTI-nek: „Az első közleményünkkel összhangban igyekeztünk elérni, hogy a kormánygarancia hiányában is legyen pozíciónk a pályázatban, abban bízva, hogy a másik pályázó sem rendelkezik minden szükséges dokumentummal, mert ebben az esetben az IIHF várhatóan tárgyalási fordulókkal haladt volna tovább ebben az egyébként is rendkívüli eljárásban.”

A hvg.hu is megkereste az MJSZ-t a kormánygaranciákról szóló bejelentés után. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogy mekkora lett volna az előkészítés és a rendezés költsége, milyen összegű garanciát kellett volna biztosítania a kormányzatnak a pályázathoz és megindokolta-e a kormány, hogy miért nem áll be az esemény mögé. A kérdéseinkre nem kaptunk választ.

A kandidálás a jövő évi vb-re több szempontból is szokatlan: korábban sosem fordult elő, hogy egy házigazdától teljes egészében elvették volna a rendezés jogát. Tavaly Fehéroroszország fővárosa, Minszk az egyik csoport küzdelmeinek nem adhatott otthont, így Riga egyedül maradt. Ezen kívül az IIHF szabályai úgy szólnak, hogy elitvilágbajnokság megrendezésére csak olyan ország pályázhat, amelynek válogatottja a megelőző öt évben legalább kétszer ott szerepelt – a magyar csapat ennek nem felel meg –, de van olyan kikötés is, hogy egy ország egymást követő évben csak akkor adhat otthont a tornának, ha más jelentkező nincs. Most viszont Finnország a rendező Tampere és Helsinki városával.

Feljutott a világelitbe a magyar férfi jégkorong-válogatott

A térség katonai kormányzója szerint több város is tüzérségi tűz, vagy légitámadás alatt áll, Szergej Lavrov szerint, ha a Nyugat felajánlaná az együttműködés valamilyen formáját, akkor majd az oroszok eldöntik, hogy kérnek-e egyáltalán belőle.

A magyar és a szlovén fél – a két válogatott sikeres divízió I/A-szereplése után – eredetileg abban bízott, hogy az IIHF mer új piacok felé nyitni, ahogy Such György MJSZ-elnök (aki 2013 óta az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója) korábban fogalmazott: az elit vb ne csak az elit hokis nemzetek játéktere legyen, és a kisebb országoknak is nyíljon lehetőségük a rendezésre. A megszokott 2-3 éves felkészülés helyett most csak szűk 12 hónap áll a rendelkezésre.

A remélt magyar-szlovén vb költségvetése nem készült el, korábbi tornák alapján ez összesen 20 millió euró körül lehetett volna, a költségeken fele-fele arányban osztozott volna a két szövetség, amelyek kiemelték: az elmúlt évtizedek rendezése alapján az elit vb nyereséges vállalkozás.

Pénteken nemcsak a 2023-as, hanem a 2026-os vb-ről is döntenek, ott Svájc maradt az egyedüli pályázó, miután Kazahsztán visszalépett. Svájc a 2020-as vb-nek adott volna otthont, de a koronavírus-járvány miatt az esemény elmaradt.

A 2024-es vb-t Prágában és Ostravában, a 2025-öst pedig Stockholmban és a dániai Herningben rendezik.