Az utóbbi időben már felmerült annak a lehetősége, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) újabb szabályváltoztatásokat eszközölne a tavalyiak után, de most a Bild újra felmelegítette a témát. A német lap összesen három változtatást lengetett be, az egyik ezek közül, hogy eltörölnék a kétszer tizenöt perces hosszabbítást a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszában. Ha a párharc két meccse nem elég arra, hogy a csapatok eldöntsék a továbbjutást, a további játék helyett egyből jöhetnek a büntetők. A változtatás szükségességét azzal magyarázzák, hogy ezzel valamelyest csökkentenék a játékosok leterheltségét.

A gondolat önmagában nemes célt szolgálna, ha nem azzal szembesülnénk minden évben, hogy egyre több és több meccset akarnak kisajtolni a játékosokból. Az idei BL-szezon egyik nagy újítása az volt, hogy a mezőnyt 32-ről 36 csapatosra bővítették, ami azt eredményezte, hogy az eddig megszokott hat csoportmeccs helyett nyolc alapszakaszmeccset játszott mindenki, az egyenes kieséses szakaszt pedig egy rájátszáskörrel egészítették ki, amelyben a nem kiemelt csapatok játszottak a legjobb 16-ba kerülésért.

Ez átszámítva összesen 12 hosszabbításnak felel meg.

Ugyan még csak az elődöntőknél járunk, de ennek fényében érdemes megnézni azt is, mennyi plusz terhet jelentett a csapatoknak az idei kiírásban a hosszabbítás. Az eddig lejátszott 20 párharcból háromban (!) volt szükség extra játékidőre, a PSV ráadásul a hosszabbításban döntötte el a Juventus elleni rájátszásmeccset, nem volt szükség a büntetőkre. A Real Madrid–Atlético Madrid és a Paris Saint-Germain–Liverpool párharcokban nem esett gól a ráadásban, végül tizenegyesrúgásokra került sor. Érdekesség, hogy a Liverpool és az Atlético Madrid is kiemeltként jutott be a 16 közé, ergo két meccsel kevesebb volt a lábukban (már ami a BL-t illeti), mégis rosszabbul bírták a plusz játékperceket és kiestek.

Azt pedig tényleg csak zárójelben jegyezzük meg, hogy akkor is többet pihennének az együttesek, ha a szezon végén nem kellene 32 csapatos klubvilágbajnokságon játszaniuk, az Európa-bajnokság és a világbajnokság mezőnyét pedig nem duzzasztanák tovább, töltelékmeccsekkel- és csapatokkal felhígítva a mezőnyt. De hogy valami jóval is érveljünk, összeszedtünk pár olyan meccset, amelyek teljesen átírták volna a történelmet akkor, ha nincsen még kétszer tizenöt percnyi futball.

Elképesztő fordítás a 2022-es Bajnokok Ligája-elődöntőben

Gary Lineker sokak által ismert mondása szerint a foci egy olyan játék, amelyet 22-en játszanak és mindig a németek győznek. Az utóbbi pár év valamelyest átírta ezt a mondatot, a Real Madrid ugyanis rendre bebizonyította, hogy még az utolsó utáni pillanatban is képes csodát tenni. Így volt ez 2022-ben, a Manchester City elleni elődöntő visszavágóján is. Az első meccs gólparádét hozott, 4–3-ra győzött hazai pályán a City és sovány előnyből várta a madridi meccset.

A Santiago Bernabéuban ugyan sokáig nem esett gól, de a 73. perctől kezdve beindultak a csapatok. Ekkor Rijad Mahrez szerzett vezetést az angoloknak, majd a 87. percben Jack Grealish centikre volt attól, hogy eldöntse a párharcot, de Ferland Mendy hatalmasat mentett. A rendes játékidő utolsó percében Rodrygo lőtt gólt Benzema passza után, majd egy perccel később újból betalált, ezzel hosszabbításra mentve a párharcot. Itt végül egy büntető döntött, amit Karim Benzema értékesített, ezzel a Real Madrid a sírból felállva jutott be a döntőbe, amit a Liverpool ellen 1–0-ra megnyert.

A Real Madrid 2014-es BL-győzelme

Múlt héten ugyan az Arsenal bebizonyította, egyszer minden széria megszakad, de a következő példánk arra emlékeztethet mindenkit, hogy tíz éve sem lehetett hátradőlni a Real ellen az utolsó percekben. A 2014-es finálé két madridi résztvevője a spanyol bajnokságban is öldöklő küzdelemben döntött a bajnoki cím sorsáról – a Barcelonával kiegészülve –, végül az Atlético örülhetett, a Realt pedig a bosszúvágy is fűtötte Lisszabonban.

A vezetést egy potyaszagú góllal az Atlético szerezte meg a 36. percben, miután Juanfran visszafejelt labdájára Iker Casillas nem ért ki, Diego Godín így könnyű gólt szerzett. A Real mindent megtett az egyenlítés érdekében, de úgy tűnt, hogy ezen a napon ez is kevés lesz, az Atlético a rá jellemző harciassággal és kemény védekezéssel pokollá tette a blancók estéjét. Aztán jött a 93. perc, Luka Modric szögletére pedig tökéletes ütemben érkezett Sergio Ramos és a jobb alsóba, a kapufa mellé csúsztatott.

Ez a gól annyira megtörte az Atléti játékosait, hogy a hosszabbításban háromszor is betalált a Real. Egy szép Di María-szóló után Gareth Bale fejelt a kapuba közelről, Marcelo átlövésé és Cristiano Ronaldo tizenegyese pedig végleg eldöntötte a trófea sorsát.

Az utóbbi évek legjobb meccse az Old Traffordon

Kicsit eltávolodva a BL-től, de felidézve a közelmúlt eseményeit, emlékezzünk meg a Manchester United–Olympique Lyon Európa-liga-negyeddöntő párharcáról is, már csak azért is, mert emberemlékezet óta nem játszott ilyen jó meccset az angol futball rekordbajnoka. Franciaországban 2–2-re végeztek a felek, így a visszavágóra minden nyitott maradt.

Jobban kezdett a United, Manuel Ugarte és Diogo Dalot góljával 2–0-ra vezetett az első félidőben, de a hajrában Corentin Tolisso és Nicolás Tagliafico egyenlített, így jöhetett a hosszabbítás. Itt nagyot fordult a világ az angolokkal, ugyanis Rayan Cherki és Alexandra Lacazette már a Lyont juttatta kétgólos előnybe, de ez közel sem jelentette a párharc végét. Bő öt perccel a hosszabbítás lefújása előtt Bruno Fernandes büntetőből szépített, majd a 120. percben Kobbie Mainoo egyenlített, de a slusszpoén még hátra volt. A 121. percben a sok kritikát kapó Harry Maguire húzódott előre és egy fejessel továbbjuttatta a Manchester Unitedet. Ide a szavak kevesek, érdemes visszanézni ezt az őrületet:

NSZK–Franciaország az 1982-es világbajnokságon

Hasonló őrület volt az 1982-es spanyolországi világbajnokság elődöntőjében is, ahol a nyugat-németek a franciákkal játszottak. A sevillai éjszakaként elhíresült mérkőzést, mint számos más találkozót, este kilenc órakor kezdték el, tekintettel a nagy melegre. Ugyan a vb-k történetében ez volt az első olyan meccs, amely tizenegyesekkel dőlt el, a találkozóra bizonyára másképp emlékeznénk, ha nincs a hosszabbítás. A rendes játékidő a két gólon kívül a német kapus, Harald Schumacher és a francia hátvéd, Patrick Battiston brutális ütközéséről maradt emlékezetes. A francia játékos hosszú percekre elveszítette az eszméletét, később kórházba szállították, ahol kiderült, hogy több foga is kitört, megrepedt a nyakcsigolyája, és agyrázkódást szenvedett.

Annak ellenére, hogy mindkét csapat előtt adódtak remek lehetőségek, végül 1–1-gyel zárult a rendes játékidő, a hosszabbítás fél órája alatt azonban négy gól is esett. Nyolc perc után ugyan már két góllal is vezettek a franciák, a németek megkezdték a felzárkózást a pár perccel korábban beálló Karl-Heinz Rummenigge góljával, majd Klaus Fischer találata azt jelentette, hogy jöhettek a tizenegyesek. A büntetőpárbaj hőse végül az a Schumacher lett, akinek addigra már nem kellett volna a pályán lennie. A döntőben Paolo Rossiék átgázoltak az NSZK-n, így Olaszország megszerezte harmadik világbajnoki címét.

És ez csak néhány példa, a felsorolást a végtelenségig lehetne folytatni. Ha nem lenne hosszabbítás,

• Zidane nem fejeli le Materazzit a 2006-os világbajnoki döntőben,
• Luis Suárez keze nem menti meg Uruguayt Ghána ellen a 2010-es vb-n,
• az 1970-es Olaszország–NSZK világbajnoki elődöntőben nem születik öt gól a hosszabbításban (ez mind a mai napig rekord),
• nincsen Éder világvégéről becsorgó lövése a 2016-os Eb-n, és akkor lehet, hogy a portugálok nem nyerik meg a tornát,
• a Manchester United nem lő három gólt a Benfica elleni BEK-döntő ráadásában.

Rengeteg az ellenpélda is, miért nem éri meg még kétszer tizenöt percig szenvedni a büntetőrúgások előtt, de valóban az lenne a megoldás, hogy az UEFA úgy akar több futballt biztosítani a nézőknek, hogy közben kevesebbet játszanak a csapatok? Ma már talán nem annyira általános álláspont, hogy a tizenegyespárbaj lutri, ahol az győz, akinek szerencséje van, de ettől függetlenül a foci nem erről szól. Lehet, hogy ez a legkevésbé rossz módja annak, hogy eldöntsék, melyik csapat jut tovább, de ez maradjon meg végső megoldásnak.

A hosszabbítás eltörlése mellett nem szólnak igazi érvek, csupán azt a látszatot kelti, mintha az UEFA foglalkozna egy sokkal magasabb rendű problémával, a sportolók kizsigerelésével.