Számtalan oka volt annak, hogy a Liverpool miért akarta annyira leigazolni Jeremie Frimpongot idén nyáron. Tehetsége, sokoldalúsága és erős személyisége mind-mind nyomós érv volt amellett, hogy az angol bajnok nem sajnált érte kifizetni 40 millió eurót. Arról nem is beszélve, hogy minőségi játékossal szerették volna pótolni a távozó klublegenda Trent Alexander-Arnoldot. Volt azonban még egy tényező, amely a fiatal jobbhátvéd leigazolása mellett szólt: hazai nevelésnek számít.

A holland válogatott játékos a Manchester Citynél töltött tiniéveinek köszönhetően esik bele ebbe a kategóriába, amit bizonyára a liverpooli vezetőség is mérlegelt a szerződtetésekor, pláne miután több saját nevelésű játékos is távozott a klubtól. Miért fontos erre figyelni? – tehetnénk fel a kérdést: a Premier League szabályai korlátozzák a nem hazai nevelésű játékosok számát. Egy idényre maximum 25 játékos nevezhető egy klub keretébe, közülük pedig legfeljebb 17-en lehetnek, akik nem „saját nevelésűek”. A Liverpool nagy átalakuláson megy át e tekintetben: Florian Wirtzet már le is igazolta a klub és Kerkez Milos megszerzéséért is nagy erőket mozgósít.

Milyen szabályok vonatkoznak a hazai nevelésű játékosokra?

2008 óta a Premier League kluboknak kötelező neveznie legalább nyolc olyan játékost, akik vagy a saját utánpótlás-akadémiájukon, vagy egy másik angol csapat utánpótlás-akadémiáján nevelkedtek. A liga azokat a játékosokat tekinti hazai nevelésnek, „akik nemzetiségüktől és életkoruktól függetlenül 21 éves koruk előtt (vagy annak a szezonnak a végéig, amelyikben betöltötték a 21-et) legalább három évet az angol labdarúgó-szövetséghez (FA) tartozó klubok valamelyikénél töltöttek”.

Amennyiben egy klub nem rendelkezik a kötelező nyolc hazai nevelésű játékossal, akkor a nevezhető játékoskeret maximális létszáma csökken. Például ha csak hat hazai nevelésű játékosa van, akkor legfeljebb 23 fős keretet nevezhet a maximális 25 helyett. Kis kedvezményt jelent, hogy a csapatok korlátlan számú 21 év alatti játékost vihetnek fel a felnőtt csapathoz, ők nem tartoznak bele a 25-ös maximumba. A 2025/2026-os Premier League-idényben ezek a 2004. január 1-jén vagy azt követően született akadémisták lesznek.

Jelentősen megcsappan a hazai nevelésű játékosok száma Liverpoolban

Hogy pontosan hogyan alakul a Liverpool kerete, az Arne Slot vezetőedző bizalmán múlik: mennyire ragaszkodik a jól bevált maghoz, és mennyire hajlandó fiatalokkal feltölteni a létszámot. A holland edzőre az előző idényben jellemző volt, hogy kisebb létszámú kerettel dolgozott, ahol minden posztra volt egy stabil kezdőjátékosa, a fiatalokat pedig rotációs játékosként használta.

A liverpooli keret a legutóbbi szezonban 22 játékosból állt, közülük heten voltak hazai nevelésűek, azóta viszont hárman – Trent Alexander-Arnold, Caoimhin Kelleher és a fiatal középpályás Tom Hill – is távoztak. Valószínű, hogy a szintén hazai nevelésnek számító Vitezslav Jaros kapust kölcsönadják a következő szezonra, miközben Joe Gomez és Tyler Morton jövője továbbra is kérdéses.

Arne Slot és Trent Alexander-Arnold ölelkezik össze

Darren Staples / AFP

Ez azt jelenti, hogy az előző évben bajnokságot nyerő együttesből egyedül Curtis Jones maradt hazai nevelésűként a keretben. Ahogy korábban már szó volt róla, Frimpong bekerül ebbe a listába, akárcsak Conor Bradley, aki júliusban tölti be a 22-t, így már nem minősül U21-es játékosnak. Ugyanez vonatkozik Jarell Quansahra és Harvey Elliottra is, akik szintén 22 évesek. Ugyanakkor mindkét játékos iránt érdeklődnek más csapatok, miután Slot alatt kevés játéklehetőséget kaptak az előző idényben. Elliott pár napja nyíltan elmondta: nem akar éveket „elpazarolni” a karrierjéből azzal, hogy padozik, míg Quansahra a Bayer Leverkusen vetné ki hálóját.

Ha szükséges, Slot bármelyik fiatalját felviheti az első csapatba anélkül, hogy hivatalosan regisztrálná őket a keretbe, így például Trey Nyoni, James McConnell, Jayden Danns vagy Lewis Koumas is bevethető lehet jövőre. Igaz, közülük néhány játékost valószínűleg szintén kölcsönad a következő idényre a Liverpool.

A nagyobb kihívást viszont nem a fiatalok szerepeltetése jelenti, hanem az, hogyan lehet majd bepréselni az összes nem hazai nevelésű játékost a keretbe, különösen a várható új igazolások fényében.

Pécsi Ármin bekerülhet a Liverpool felnőtt csapatába

A Liverpool tavaly 15 nem hazai nevelésű játékost nevezett: Alisson, Virgil van Dijk, Ibrahima Konaté, Andy Robertson, Kosztasz Címikasz, Ryan Gravenberch, Alexis Mac Allister, Szoboszlai Dominik, Wataru Endo, Mohamed Szalah, Luis Díaz, Darwin Núnez, Federico Chiesa, Diogo Jota és Cody Gakpo. Nyilvánvaló azonban, hogy közülük néhány játékostól meg kell válni a nyári átigazolási időszakban, hogy helyet csináljanak az új érkezőknek.

Az előző idényt a Valenciánál töltő Giorgi Mamardashvili várhatóan Alisson cseréje lesz, és átveszi a Brentfordhoz távozó Caoimhin Kelleher helyét. Ha Jarost valóban kölcsönadják, akkor egy hazai nevelésű kapus – nagy valószínűséggel Harvey Davies – felhozatala lehet a legegyszerűbb megoldás harmadik számú kapusposzt megoldására. Életkorát tekintve a frissen igazolt Pécsi Ármin is eséllyel pályázik erre a pozícióra, különösen úgy, hogy a leigazolása előtt a klub részletes fejlesztési tervet dolgozott ki, ennek részeként pedig a következő idényben a csapatnál marad, nem tervezik kölcsönadni. Bármelyikük is kerül oda a nagycsapat környékére, biztosan felszabadít egy helyet a nem hazai nevelésű játékosoknak.

Pécsi Ármin, a Puskás kapusa a labdarúgó Konferencia-liga selejtezőjének 4., utolsó fordulójában játszott Puskás Akadémia–Fiorentina-mérkőzésen a felcsúti Pancho Arénában 2024. augusztus 29-én.

MTI / Szigetváry Zsolt

Arne Slotnak a nyáron megoldást kell találnia arra a kérdésre, hogyan lehet úgy egy erős és versenyképes keretet kialakítani, hogy legyen benne elegendő hazai nevelésű játékos, miközben minden kulcsfontosságúnak ítélt, nem hazai nevelésű futballista is befér a csapatba. Ha Slot marad a tavalyi, 22 fős keretnél, akkor csak 15 hely marad a nem hazai neveléseknek – ez pedig vélhetően azt jelenti, hogy Címikasz, Núnez és Chiesa jövője bizonytalanná válik.

Magyarországon szigorúbb a kritériumrendszer

A 2008-ban bevezetett Premier League szabályozás igencsak enyhe kritériumrendszerrel bír ahhoz képest, mint amit Orbán Viktor bő egy hónap leforgása alatt átnyomott a Magyar Labdarúgó-szövetségen. Az MLSZ ötéves tervének része, hogy jelentős anyagi támogatásról, nagyságrendileg 500 millió forintról csúsznak le azok az NB I.-es csapatok, amelyek nem játszatnak egyszerre legalább öt magyar játékost – azon belül egy U21-es korút – a bajnokságban.

A változtatásokat ugyan csak a 2026/2027-es szezontól kezdve vezetik be, de azok a klubok, amelyek már idén alkalmazzák, pluszpénzhez juthatnak. Lássuk be, sok időt nem hagytak az élvonalbeli kluboknak a váltásra, ráadásul május közepén a kiemelt akadémiát működtető NB I.-es klubok (FTC, Puskás Akadémia, ETO, MTK, DVTK, DVSC, illetve feljutóként a Kisvárda) levelet kaptak a sportállamtitkárságtól, amelyben arra kérték őket, nyilatkozzanak róla, hogy a felnőtt csapatuk vállalja-e a fenti, új ösztönzőrendszer betartását. Amennyiben ugyanis nem, akkor az adott akadémia elveszíti kiemelt státuszát, tehát életbe lép a fenti szankció betartatása. Ez akár szezononként 1,5-2 milliárd forintos kiesést is okozhat, amit várhatóan egyetlen klub sem tud más forrásból pótolni.

A szövetség döntése ellen eddig leghangosabban Kubatov Gábor, az FTC elnöke és a Fidesz alelnöke tiltakozott.

Nyitóképünkön David De Gea (háttal) és Pécsi Ármin láthatók.