Ezek a blogok általában egyszerű, rövid tartalmakat közölnek, hagyományosan a közösségi kommunikációs oldalak (Twitter, Plurk, Tumbler) és a linkmegosztó szolgáltatások (Reddit, Digg) sorolandóak ide. Az ázsiai országban 2010 végén 475 millió internethasználó volt, 19%-al több, mint egy évvel korábban, köztük 230 millió rendszeresen ír blog bejegyzéseket.

Nem hisznek a tévének

Habár a kínai internetezők nagy része is inkább személyes célból, a munkája során, esetleg szórakozásra használja ezeket az oldalakat, a mikroblogok hatékony fegyverré váltak a kormány tevékenységét bírálók, az aktivisták kezében - írta a spanyol El País napilap.

A bloggerek ezeken keresztül terjesztik nézeteiket, cserélnek híreket, és számolnak be olyan visszaélésekről, amelyek a hagyományos csatornákon keresztül nem kerülhetnének a nyilvánosság elé. Ehhez persze ki kell játszaniuk az oldalak üzemeltetőit, akik a nem kívánatos anyagok megjelenésekor nem haboznak törölni kritikus megjegyzéseket, vagy blokkolni a hozzáférést. A fórumokon a hatóságok által fizetett bloggerek gyártják a hivatalos politikának kedvező bejegyzéseket, a cél természetesen a közvélemény befolyásolása.

AP

Valószínűleg ezzel függ össze az is, hogy a kínai internethasználók nagy része nem hisz a televíziónak és a napilapoknak. A neten és különösen a mikroblogokon terjedő információknak köszönhetően úgy vélik: ezek gyakran félreinformálnak.

Az év elején elindult arab forradalmi hullám Pekinget is megijesztette. Ezért a kínai hatóságok blokkolták például a Mubarak és az Egyiptom szavak keresését a mikroblogokon, nehogy véletlenül a kínaiak is kedvet kapjanak a demokráciához, a forradalomhoz. A bloggerek ekkor áttértek a Muba, illetve egyes karakterek módosításával létrehozott új, de még beazonosítható keresőszavak alkalmazására.

Ugyanez történt az április 3-án hivatalos álláspont szerint adócsalás, a család és a támogatók szerint viszont egyértelműen politikai aktivizmusa miatt letartoztatott ellenzéki művész, Aj Vej-vej nevével is: egyik percről a másikra kereshetetlenné vált a kínai webes felületen. A hatósági kontrollon átcsúszott "aj vejlaj" kifejezés - amely nagyjából annyit tesz: a jövő szeretete - segítségével azonban a támogatók a letartóztatás és név blokkolása után is bejegyzések százain keresztül követelhették a művész szabadon bocsájtását, egészen addig, amíg ez a kifejezés is a cenzúra áldozatává vált.

A "Kínai Nagy Tűzfal" is áttörhető

A kínai cenzorok nem kímélték a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-pót, valamint a demokráciáért küzdő mozgalom egyik vezéralakját, Hu Jiát sem. Leginkább a június 22-én óvadék ellenében szabadon bocsájtott Aj Vej-vej ellen és mellett harcoló bloggerek csatája élesedett tovább. Újabb és újabb elnevezések - a kedveskedő Aj Pangzi, azaz Dundi Aj, másutt Lao Aj (Öreg Aj) - bukkantak fel a világhálón. Egy, a cenzúrán átcsúszott bejegyzés feltette a kérdést: "Vajon lehetséges-e, hogy egy napon Dundi Ajra szavazzunk az elnökválasztáson? Valószínűleg nem."

A névadásokon túl a szabad információáramlásért folytatott harc hatékony eszközének bizonyulnak a neten a szövegekről készített fényképek, amelyeket nehezebb azonosítani, valamint a szövegek írásrendjének a megváltoztatása: vízszintes helyett függőleges sorok alkalmazása.

Az információk ellenőrzése abszolút prioritást jelent a Kínai Kommunista Párt számára. Úgy tűnik azonban, hogy az információáramlás sebessége a pártcenzorok ellen dolgozik. Mire megtalálják a politikailag fenyegető bejegyzéseket, információkat, addigra azokat már ezer meg ezer felhasználó olvasta és küldte tovább.

Ami pedig a kínai mikroblogokon nem megy át, arra természetesen ott vannak a külföldiek, mint például a már említett Twitter. Bár ez is blokkolható, a Tor, az Ultrasurf és egyéb proxy szerverek segítségével a "Kínai Nagy Tűzfal" is áttörhető.