A német Martin Schulznak küldött keddi levelében Dunja Mijatovic azt kérte, hogy a parlament foglalkozzék a következő ülésein a kérdéssel, mert az ACTA "hatással lehet a szólásszabadságra és az információ szabad áramlására" az internet korában.

Hétvégi tüntetés az ACTA szerződés ellen - kattintson képeinkért!

Túry Gergely

"Hasznos lenne egy összetett vizsgálat a megállapodás hatásairól az alapvető jogokra, így a szólásszabadságra és a magánélethez való jogra az Európai Unióban és azon kívül" - írta Mijatovic, aki nyugtalanítónak minősítette azt a lehetőséget, hogy az ACTA alapján az internetszolgáltatók adatokat hozhatnak nyilvánosságra a szerzői jogok vélt megsértőinek a magánéletével kapcsolatban, és ezt bírói döntés és fellebbezési lehetőség nélkül tehetik meg.

Szombaton az európai országokban tüntetéseket szerveztek a megállapodás ellen, Németország, Lengyelország és Bulgária pedig felfüggesztette a dokumentum törvénybe iktatási folyamatát.

A megállapodást tavaly írták alá Japánban az EU tagországai, valamint 10 másik állam - közöttük az Egyesült Államok, Japán, Szingapúr - képviselői azzal a szándékkal, hogy erősítsék a szellemi tulajdon védelmének nemzetközi szabályozását, és akadályozzák a termékek, például gyógyszerek és más árucikkek hamisítását vagy az illegális letöltéseket az internetről.