Ez talán még az év eleji közel-keleti internetlekapcsolásoknál is jobban szemlélteti a világháló sebezhetőségét. Érthető, hogy mégis az utóbbi esetek aggasztották jobban azt az aktivista csoportot, amely weboldalával díjat nyert a május végi Ars Electronicán. A Choke Point Projectet kezdeményezés azt teszi követhetővé egy online felületen, hogy melyik országban épp hogyan korlátozzák az internethozzáférést, és hol kinek a keze alatt van a „kapcsológomb”. A szolgáltatást ihlető drasztikus politikai lépésekre – melyek során a líbiai és az egyiptomi kormányok rövidebb periódusokra majdnem teljesen elvágták országukat az internetről – kevés precedenst találni. Hasonlóra korábban csak a burmai vezetés szánta el magát 2007-ben, azt követően, hogy fotók és videók kerültek föl az internetre a „sáfrányforradalom” véres elfojtásáról, egyebek közt arról, ahogy kormánykatonák az utcán meggyil-koltak egy japán fotóriportert.

Az információszabadságot a legbrutálisabban korlátozó tíz ország az RSF jelentése szerint többnyire ázsiai, dél-amerikai vagy közel-keleti – ám az idén egy nyugat-európai ország is fölkerült a listára. A francia parlament ugyanis elfogadott egy törvényt, amely kötelezővé teszi az internetszolgáltatók számára a belügyminisztérium által károsnak minősített weboldalak blokkolását.

További részleteket az eheti HVG-ben olvashatnak.