Hoaxszal valószínűleg már mindenki találkozott. Elektronikus levelei között volt már olyan, ami arról adott hírt, hogy egyik vagy másik mobiltelefon-gyártó ingyen készülékeket osztogat, vagy hogy egy elektronikus levél továbbításáért személyesen Bill Gates fizet néhány dollárt. Magyarországon mostanság terjed például az az álhír, hogy ha nem csökkentjük a legnagyobb azonnali üzenetküldő szolgáltatás használatát, túlterheltség miatt megszüntetik azt, egy másik levélben pedig elolvashatjuk, hová telepített a rendőrség állandó sebességmérő készülékeket.

A sokszor rendkívül ötletes hoaxokat gyakran képekkel is kiegészítik, így még hihetőbb lesz a megtévesztés.

Tesztelhetjük, mennyire hiszünk a szemünknek

Amerikában egy múzeumot is létrehoztak, amelyik összegyűjti a világban megjelenő hagyományos és elektronikus kacsákat. Az 1997-ben alapított múzeumnak internetes oldala (www.museumofhoaxes.com)  is van, évszázadokra visszamenőleg elolvashatjuk, megnézhetjük, melyek voltak az igazán nagy átverések.

Nem tévedésből írtunk évszázadokat, hiszen annak ellenére, hogy a hoax név csak nem rég került a köztudatba, a dédszüleinknek is volt idejük és kedvük másokat megtréfálni.
A régi idők hoaxait bemutató oldalak az 1700-as évekig nyúlnak vissza. Bizony már ekkor is keringtek a világban olyan megalapozatlan, később hamisnak bizonyuló hírek, mint például a férfinak öltözött női pápa esete. A történet egy X. századi esetről tudósít, a az 1700-as években vetették papírra.
Az oldal menüjében található idővonalon eljuthatunk napjaink leghíresebb álhíreihez. Külön gyűjteményben találjuk a 100 legsikerültebb áprilisi tréfát.

Az első hivatalosan feljegyzett hoax az 1770-as évekből

A szöveges hoaxok mellett egyre jobban terjednek a valódinak kikiáltott fényképekre épülő hoaxok. A múzeumnak leglátványosabb oldalain megcsodálhatjuk a azokat a képeket, amelyekről sokáig nem lehetett eldönteni, valóban igaziak-e. Érdekes felfedezés, hogy a manipulált fényképek nem a számítógépes képszerkesztő programokkal jelentek meg.  A fotók között ugyanis olyat is találhatunk, amelyik az amerikai polgárháború idején készült, és csak egy 1975-ös elemzés után derült ki, hogy készítőjük csalt egy kicsit. A korabeli fotós az akkor még ismeretlen képszerkesztés helyett a beállítást manipulálta. Két különböző lövészárokban készült felvételen is ugyanaz a halott katona látható, amire csak az lehet a magyarázat, hogy a drámai hatás kedvéért a fényképész más helyszínre is elvitte a holttestet.
Persze vannak ennél kevésbé morbid képes hoaxok is, mint például a rejtélyes jetit vagy a Loch Ness-i szörnyet ábrázoló fotók. Ez utóbbiról például hatvan évig hitték, hogy igazi.

Ha valaki a sok átverés láttán azt gondolja, hogy ezek után már kevésbé lehet becsapni, próbálja ki hiszékenységét a Hoax Photo Test oldalon. Négyszer tíz képről kell eldönteni, hogy valódiak-e. Minden képhez tartozik egy kis magyarázat, hír is, ami sok esetben nem könnyíti, hanem inkább nehezíti a döntését. Ha készen állunk a válaszokkal, ellenőrizhetjük, mikor hihetünk a szemünknek és mikor nem.        

A múzeum gyűjteménye naponta, esetenként percenként gyarapszik, mert az interneten keresztül mindenki beküldheti az általa hoax gyanúsnak vélt, szenzációsnak tűnő híreket és fényképeket.

A magyar oldalon hazai városi legendákról is olvashatunk

A hoax múzeumnak van egy hazai kistestvére, a városi legendákat bemutató Urban Legends (www.urbanlegends.hu) oldal. Itt olvashatunk a leghíresebb külföldi hoaxokról, és megtaláljuk a magyar átveréseket is. Ezek egy részénél még a mai napig sem biztos, hogy valóban átverésről van-e szó, ezért érdemes elolvasni az elemzéseket, hogy vajon mekkora lehet a valóságtartalma egy-egy városi legendának.