Józan mérlegelés és némi műszaki ismeret szükséges ahhoz, hogy az ember, még ha a pénze megvolna is rá, mégse cserélje tévékészülékét nagy felbontásúra (high definition, vagyis hdtv). Nem könnyű az efféle önmérséklet, amikor a gyártók és a kereskedők - különösen így karácsony előtt - a csábító HD ready, sőt full HD (vagyis a majdani HD-vételre előkészített, illetve arra teljesen alkalmas) címkékkel kínálják az amúgy is népszerű lcd- és plazmatévéket. A tájékozatlan vásárló azonban úgy járhat, mint pár évtizeddel korábban az, akinek színes tévét küldött a gazdag külföldi nagybácsi, ám hazájában azon is csak fekete-fehér műsorokat nézhetett.
Napjainkban és a közeljövőben igen kevesen élvezhetnek Magyarországon hdtv-adást: azok, akiknek HD-képes egyéni műholdvevőjük van. (Természetesen nagy felbontású dvd-lejátszókból is lehet HD-minőségű jelet előcsalogatni, ám a beléjük való lemezeket csak igen drágán és kis választékban lehet kapni - lásd Frontális ütközés című cikkünket a 68. oldalon.) Arra pedig bizonyosan csalódás vár, aki karácsonykor magyar nyelvű HD-adást nézve szeretné kipróbálni az új tévét.
A kingofsat.net honlap összeállítása szerint az Európába sugárzó műholdak november végén összesen nyolcvan hdtv-csatornát közvetítettek (beleszámolva azokat is, amelyek pusztán az új technikát prezentálják), és ezeknek csak kis része fogható kódolatlanul, előfizetés nélkül. A hazai kábelhálózatok vagy műholdas szolgáltatók közül a HVG tudomása szerint még egy sem vett fel ilyen csatornát a csomagjába. (A boltokban pompázó HD-készülékeket rendszerint gondosan öszszeállított dvd-kkel táplálják, és nem olyan tévéműsort mutatnak rajtuk, amilyet a vevő otthon látni fog.)
A magyar hdtv-műsorok gyártására várni kell még. A Magyar Televízió (MTV) akkor kezdi HD-technikával rögzíteni műsorait, ha elkészül - a tervek szerint 2009-ben - az új gyártóbázisa. Az MTV kommunikációs igazgatóságán, bár a konkurencia terveit nem ismerik, azt válaszolták a HVG kérdésére, hogy az MTV lesz az első országos televízió, amely képes lesz HD-tartalmak előállítására és sugárzására. Az első HD-sugárzást az MTV a 2008-as pekingi olimpia idejére tervezi - az eseményről minden, magára valamit adó tévé HD-közvetítéseket ad majd -, de a "HD-olimpiát" csak az m2 kevesek által használt digitális műholdas csatornáján lehet majd fogni. A mostani tervek szerint az m1 HD-változata csak a földfelszíni (egyszerű antennával fogható) műsorszórás 2012-re tervezett digitalizálásától kezdve indul.
A magyarországi elsőségért - ha nem is az országos tévék között - harcba száll egy kis filmstúdió, a Saint Media Zrt. is, illetve az általa szervezett Magyar HD Média Konzorcium. Egyelőre egyikük honlapján sem található érdemi információ, de Ujfalusi László produkciós igazgató a HVG-nek azt mondta: elsőként jelentették be az Országos Rádió és Televízió Testületnél, hogy HD-műsorok szolgáltatására készülnek. A stúdió szerénynek tűnő körülményei ellenére Ujfalusi 2008 tavaszára jósolja külföldi HD-produkciókat vásárló és azokat - szinkronizálás után - a digitális kábelhálózatokba eljuttató, MHD1 nevű csatornájuk beindulását.
Nem jósol gyors áttörést Kereszty Gábor, a magyar Tv2-t is tulajdonló müncheni ProSiebenSat.1 konszern tartalomfejlesztési alelnöke, aki szerint "a HD túl van misztifikálva, egyelőre inkább a készülékgyártók lobbiznak érte". A tévék műsorainak nagyobbik része amúgy sem saját gyártású - fejtegette -, a vásárolt néznivaló tekintélyes hányada pedig a nagy, főképp amerikai filmarchívumokból kerül elő, illetve az utóbbi években (de még a HD bevezetése előtt) gyártott sorozat. Ezek még évekig uralni fogják a képernyőket. Kereszty szerint a következő években a kereskedelmi tévékben a HD-produkciók inkább csak kiemelt, kedvcsináló műsorok lesznek. Más a helyzet az olyan speciális csatornákkal, amelyek közül az elsők már meg is jelentek - többnyire kódolt, előfizetős formában - az európai műholdakon: sport-, mozi-, tudományos és természetfilmek. Kereszty szerint a szélesebb közönségnek szóló tévéknél az átállás ugyanolyan fokozatos lesz, mint a fekete-fehérről a színes tévézésre, és nehéz megjósolni, hány év múlva jön el az a pillanat, amikor már bosszantóvá válik, hogy valaki még mindig régi készüléken nézi a sok HD-tartalmat.
Még zavaróbb lehet az ellenkezője: az új szupertévén rosszul mutat majd a régi adás. Ennek magyarázata abban az egyszerű tényben rejlik, amiről a technikában járatlanok is meggyőződhetnek, ha közel hajolnak a képernyőhöz: a kép sorokból, azokon belül apró képpontokból tevődik össze. Az Európában is elterjedt, évtizedek óta használatos PAL-norma 576 soros, miközben a hdtv képe 720 vagy 1080 sorból épül fel. Ezt pedig 576 sornyi képpel nehéz szépen kitölteni. Bármennyire igyekeznek a HD-készülékek számítógépes úton konvertálni a jeleket, a hagyományos kép ezeken a képernyőkön túlságosan szemcsés lesz, ráadásul a hibái is felnagyítódnak.
Második oldal (Oldaltörés)
Ami a Magyarországon legelterjedtebb kábeles, továbbá az előfizetéses műholdas műsorelosztást illeti, a mindkettőben érdekelt UPC Magyarország Kft. szóvivője, Szűcs László a HVG-nek azt mondta: más kábelszolgáltatóknál most mintegy 50 ezer előfizető nézhet digitális (de még nem HD-) csatornákat, a UPC pedig jövő tavasszal indítja digitális kábelszolgáltatását. Abban legalább három HD-csatornának tartanak fenn helyet - de egyelőre nem tudni, mikortól lesz műsor is rajtuk. Ha a hazai kínálat szűkös, akkor talán szinkronizált európai csatornákat választanak ki. Az antennával fogható adások átállása digitálisra - az EU által előírt 2012-es határidő közeledte ellenére - vontatottan halad, és nem nehéz megjósolni, hogy ilyen módon inkább hagyományos felbontású (standard definition, SD) csatornák várhatóak, a műszakilag ma lehetségesnek látszó három-négy tucatnyiból legfeljebb néhány lesz HD.
Jó tudni, hogy a digitális vétel szabványai sokfélék, és nem is alakultak ki véglegesen. Csakúgy, mint a hagyományos tévézésnél, más-más szabvány szerint érkezik a jel a levegőből, a kábelhálózatról és a műholdról. A nézőknek ez nemigen tűnik fel, hiszen előfizetésükhöz a kábeles vagy műholdas társaság úgyis a megfelelő dekódert tartalmazó digidobozt (set-top-box) adja. A drágább, full HD tévékbe akár négyféle vevőegységet (tunert) is beépítenek, de a készülékvásárló nem tudhatja, hogy a következő években milyen szabvány szerinti jelet kap majd a szolgáltatójától. Ezért, bár kevésbé elegáns, talán biztonságosabb választás a full HD készülék helyett csupán HD ready címkéjűt venni, és ha eljön az ideje, azt a digidobozt csatlakoztatni hozzá, amelyikre épp szükség lesz.
Zavarba ejthetik a vásárlót a képernyő felbontását jelző számok is. Annál is inkább, mert - mint Ágoston György, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület főtitkárhelyettese a HVG-nek elmondta - az idén a hazai üzletekben felbukkantak amerikai szabvány szerinti, 480 soros plazmatévék is, amelyek (reklámjukkal ellentétben) eleve alkalmatlanok HD-kép kielégítő megjelenítésére: ahhoz legalább 720 soros felbontás kell. Nem mindegy az sem, hogy a másodpercenként ötven képváltáskor a teljes kép megújul-e (ezt jelzi a p - progressive - rövidítés), vagy csak a fele (i - interlaced). Előbbi, a folyamatos képváltás természetesen villódzásmentesebb képet ad, a váltott soros változat továbbítása viszont egyszerűbb. Az európai rádiós-tévés szövetség (EBU) mostani kompromisszumos ajánlása a 720p (1280 képpont mind a 720 sorban). Ezzel közel egyenértékű az 1080i (1920-szor 1080). A legjobb minőségű 1080p továbbításához a mai tömörítési eljárások még nem elég jók, de a kísérletek javában folynak, így könnyen lehet, hogy az 1080p még a most vásárolt tévék életében általánossá válik - az ezt is tudó készülékek persze drágábbak.
A mostani tévévásárló előtt tehát több út áll. A HVG által megkérdezett szakértők szerint az, aki most úgyis készüléket cserél, nagyjából félmillió forintért kaphat olyat, amely egy-két évtizedig jól használható. Igaz, ezeken a néhány évig még többségben maradó hagyományos adások nem nyújtanak nagy élményt, viszont a szakemberek egyöntetű véleménye, hogy aki egyszer rákapott a HD-minőségre, az többé nem mond le róla. Ésszerű döntés lehet ugyanakkor a 100 ezer forintnál olcsóbb, a HD-t még nem ismerő, de egyébként minden eddiginél jobb minőségű tévét venni, és néhány év múlva - akkor már jóval olcsóbban - az akkor korszerűnek számító HD-típusra cserélni. Akinek pedig nincs digitális kábelcsatlakozása vagy műholdvevője, annak nincs oka elsietni a hdtv-beszerzést.
BEDŐ IVÁN
