Az életmentő átültetendő szervek esetében fontos, hogy minél tovább tarthassuk azokat olyan állapotban, amiben a biológiai folyamatok sokkal lassabban játszódnak le, ellenkező esetben visszafordíthatatlan sejt- vagy szövetkárosodással kell szembenézniük az orvosoknak. Ha az egyes átültetendő szervek nem kompatibilisek a páciensekkel, az nagy eséllyel a szervezet immunválaszához, majd szervkilökődéshez vezethet.

Ezen okok miatt a szerveket sokszor sokáig kell szállítani azért, hogy a lehető legkompatibilisebb szervezetbe kerüljenek, a legtöbbször jéggel fedve. A Robert N. Ben professzor által vezetett ottawai orvoscsoport rájött arra, hogy hűtés közben a szövetekben a legnagyobb károsodást azon jégkristályok okozták, amelyek a fagyás közben alakultak ki, a szöveteken belül.

A megoldást a fagyálló tulajdonságokat felmutató AFGP glikoproteinben találták meg, amelyeket a természetben a valódi csontoshalak (Teleostei) rendjébe tartozó halakban találhatunk meg. Az AFGP molekulái csökkentik az organizmusok fagyáspontjait, így biológiai károsodás nélkül képesek átvészelni a mínusz hőmérsékleteket is - az ottawai csoport pedig egy ilyen, a káros jégkristályok kialakulását gátló folyadékot állított elő.

A híradásokban azonban a csoport hangsúlyozza: hosszú kutatásokra kell még számítanunk, mielőtt a szintetikus formulával emberéleteket menthetnénk. Az AFGP nagy koncentrációban ugyanis mérgező, azt pedig jelenleg még nem látjuk át, hogy a fagyálló molekulák miként szorítják vissza a fagyást.