"Nemrég fedeztük fel a mély vágást Ötzi jobb kezén, aki néhány nappal túlélte ezt a sebesülést" - hangsúlyozta a vizsgálatot irányító Andreas Nerlich professzor.

A nyíl okozta sérülést viszont már nem. A kutatók nyílhegyet fedeztek fel Ötzi bal hónaljában, maga a nyílvessző  hiányzott, ám a jégmúmia hátán felfedezték a bemeneti nyílást. Az bizonyosnak látszott, hogy a férfi belső vérzés miatt hunyt el, mivel a nyílvessző fontos ütőeret roncsolt szét. Amit nem tudtak a kutatók, az az, hogy mikor keletkeztek a sérülések, s hogy milyen sorrendben követték egymást.

A müncheni egyetem tudósai a bolzanói kórbonctani intézet kutatóival közösen a szövettani diagnosztika legkorszerűbb eszközeivel, úgynevezett immunhisztokémiai módszerek révén kaptak választ kérdéseikre. Az új adatok szerint Ötzi nagyon kevéssel, legfeljebb néhány órával élte túl a nyílvessző okozta sérülést. A hátán, néhány centiméterrel a bemeneti nyílás alatt a kutatók egy kis bőrelszíneződést fedeztek fel, ami egy tompa tárggyal okozott sérülést valószínűsít.

Ötzi gerincoszlopa mentén egyébként több bőrelszíneződést is felfedeztek, amelyek semmilyen kapcsolatban sincsenek a vérzéssel. Feltehetően ezek a férfi halála után keletkeztek.

"Néhány nap leforgása alatt Ötzi két sebesülést szerzett, ami két különböző támadást valószínűsít" - összegezte a vizsgálatok eredményeit Andreas Nerlich professzor.

Ötzi maradványára 1991. szeptember 19-én bukkant Helmut Simon német amatőr hegymászó az Alpokban. A lelet tudományos szenzációnak bizonyult, hiszen kora körülbelül 5300 év. Mivel az Ötz-völgyben találták meg, Ötzinek nevezték el a "jégembert". Felszerelése sokat elárul a korabeli életről. Rézszekercéje például arról tanúskodik, hogy abban az időben a fémmegművelés sokkal fejlettebb volt, mint a tudósok eddig hitték. Az egykori vadász holtteste is értékes adatokkal szolgál a kutatóknak Ötzi étrendjéről, egészségi állapotáról, s nem utolsósorban meggyilkolásról - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon.