Nagy-Britanniában egy hete kezdődött a tömeginvázió, azóta a szigetországban mindenütt megjelent a bogáncslepke [Vanessa (Cynthia) cardui] a legmagasabb hegyektől, a legsűrűbb erdőkön át egészen London kellős közepéig - írja a Guardian című napilap online kiadása. Percenként ötven érkezését jegyezte fel a Natural England rezervátum személyzete a norfolki parton, ahol összesen tizennyolcezer példányt számláltak.
 
Németországba gyorsabban eljutott a narancsszínű, fekete-fehér pettyes pillangó. Bajorországban és Baden-Württembergben már két hete jegyezték érkezését. Északkeletre tartva egy hét leforgása alatt elérték a Balti-tengert - derül ki a Süddeutsche Zeitung internetes kiadásából. Több mint háromszáz helyszínről jelentették huszonötnél több egyed észlelését egy napon belül, tizenöt helyszínen pedig ezernél is több pillangót láttak egy nap.

"Az évszázad eseménye" - mondta Reinart Feldmann, a lepkék németországi monitoringját koordináló Helmholtz Környezetkutatási Központ (UFZ) kutatója. A rovatudósok (entomológusok) egyetértenek abban, hogy ötven éve nem láttak ekkora tömegű inváziót. A tarkalepkefélék családjába tartozó bogáncslepke azért indul hosszú útjára Észak-Afrikából, mert a szárazság miatt ott nyáron nem talál táplálékot.

A bogáncslepke utolsó nagy invázióját 1996-ban regisztrálták. Idén már a tél végén sejteni lehetett, hogy ismét rengeteg pillangóra lehet számítani. Egy spanyol kutató, Constanti Stefanescu százezrével látta őket kikelni Marokkóban február közepén, miután a bőséges téli csapadék elősegítette a hernyó tápnövényének csírázását. A kedvező szelek segítségével már áprilisban elérték Spanyolországot a lepketömegek. Pár hétre rá már Franciaországban is látták őket.

"Minden jel arra utal, hogy ez lehet minden idők legnagyobb inváziója" - vélte Martin Warren, a brit Butterfly Conservation szervezet igazgatója.

Természetesen hazánk sem marad ki a kontinensméretű eseményből. Itthon elsősorban a Dunántúlon - a Bakonyban és a Balaton környékén - látták a színpompás lepkék tömegeit.

Az állat nem okoz nagy kárt: a kifejlett lepkék nektárt szívogatnak, a hernyó fő tápnövénye - a faj nevéből adódóan - a bogáncs és más, gyakori növények. Az Európában született új generáció ezeken él, mielőtt augusztusban átváltozik lepkévé, és szeptemberben visszatér Afrikába.