Az állatvilágban széles körűen elterjedt jelenség, hogy a termékeny nőstény nem csupán egy, hanem több hímmel is közösül. Az evolúcióbiológusok erre a viselkedésre azzal a magyarázattal szolgálnak, hogy a vele járó idő- és energia-befektetés végül megtérül az utódokban. Más szóval a spermiumok vetélkedőjében azok nyernek, amelyek a legrátermettebb hímtől származnak. A csemeték így a lehető legjobb genetikai adottságokkal rendelkeznek, és egyben jó esélyük lesz az életben maradáshoz.

© F. Champion de Crespigny

Egy zsizsikfajjal (Callosobruchus maculatus) végzett kísérlet most azonban ellentmond ennek az elméletnek. Egy svéd-dán kutatócsapat nőstény zsizsikeket pároztatott két hímmel. Kiderült, hogy a megtermékenyítés során pont nem a genetikailag jobb hím spermiumai jutottak érvényre, hanem rosszabbiké.

Ez azt jelenti, hogy a női promiszkuitásnak semmi köze nincs a jó hímgének felderítéséhez - vonják le a következtetést az uppsalai és az aarhusi egyetem kutatói a Science című amerikai szaklapban megjelent írásukban, amelyről a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása számolt be.