A Pew Research Center kutatása szerint az amerikai tisztelik és becsülik a tudományos élet képviselőit, hálásak azokért az eredményekért, amelyekkel könnyebbé tették az életüket, de nem értenek velük egyet akármiben, és nem gondolják azt, hogy az amerikai tudományos világ lenne a legerősebb a világon.

A válaszadó állampolgárok 84 százaléka úgy véli, hogy a tudományos kutatások többnyire pozitív változásokat eredményeztek a társadalom életében. A tudományos pályát tiszteletre méltó szakmának tekintik, egyedül a katonák és a tanárok azok, akik szerintük a tudósoknál többet tettek a társadalom jóléte érdekében. Ugyanakkor, bár 45 százalékuk szerint átlag feletti az amerikai tudósok teljesítménye, csak 17 százalékuk gondolja úgy, hogy a helyi tudományos élet a legkiemelkedőbb a világon. Ráadásul, míg egy évtizeddel ezelőtt a válaszadók közel fele, ma már csak a megkérdezetteknek 27 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt ötven év legnagyobb amerikai teljesítményét a tudományos eredmények jelentik.

© sxc.hu

Az állampolgárokkal természetesen nem értenek egyet a kutatás során megkérdezett tudományos kutatók. Igaz, a válaszadó tudósoknak szintén 45 százaléka tartja átlagon felülinek, 49 százalékuk azonban egyenesen a világ legjobbjának tekinti az amerikai tudományt.

Bár az állampolgárok nagy becsben tartják a tudósokat, az utóbbiak hajlamosak meglehetősen kritikusan értékelni az amerikaiak gondolkodásmódját. Mintegy 85 százalékuk úgy érzi, komoly problémát jelent számukra az állampolgárok tudományos ismereteinek hiányossága, közel 50 százalékuk pedig úgy gondolja, az emberek irreális elvárásokat támasztanak a tudósokkal szemben, és alaptalan elképzeléseik vannak a tudományos kutatások sebességével kapcsolatban. A megkérdezett tudósok szerint a számtalan félreértés és téves elképzelés a média torzításainak köszönhető. 76 százalékuk szerint a fő probléma, hogy az újságírók nem tudják megkülönböztetni a valóban alapos tudományos érvelést a feltételezésekkel alátámasztott elképzelésektől, 48 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a hírekben túlzottan leegyszerűsítve közlik a tudományos híreket. Véleményük szerint ez a jelenség leginkább a televíziós híradásokra jellemző, de a nyomtatott és online újságírók is gyakran beleesnek ebbe a hibába.

Bár hajlamosak kritikát megfogalmazni egymással szemben, van néhány kérdés, amelyben mind a tudósok, mind a hétköznapi amerikaiak egyetértenek. Mindkét csoport tagjainak fele ért egyet abban, hogy a tudomány legjelentősebb és leghasznosabb eredményei az egészségügyi fejlesztésekben keresendő. Emellett a megkérdezett tudósok és állampolgárok többsége úgy véli, hogy a kormánynak elsődleges szerepet kell játszania a tudományos kutatás finanszírozásában, és úgy gondolják, a támogatási alapokat inkább növelni, mint csökkenteni kellene.

A kormányzati programok megítélést illetően azonban a két fél már kevésbé hajlik az egyetértésre. Míg a tudósok közel 60 százaléka működőképesnek és hasznosnak ítéli, addig az állampolgárok 57 százaléka nem tartja hatékonynak és célravezetőnek ezeket. Ezzel szemben a vállalatok társadalmi hozzájárulását tekintve a tudósok képviselik a kritikusabb álláspontot. Míg a tudósoknak 77, addig az állampolgárok „csak” 58 százaléka nem hisz abban, hogy a vállalatok képesek egyensúlyba hozni profitorientált működésüket a társadalmi érdekekkel.

A két fél közötti legjelentősebb nézetkülönbség a modern tudományos kérdéskörben érhetők tetten. Például, míg a tudósok 87 százaléka elfogadja, hogy a ma ismert földi életformák evolúciós fejlődés eredményeképpen alakultak, addig az állampolgároknak csak 32 százaléka képviseli ezt az álláspontot. Emellett míg a tudósok 84 százaléka meggyőződéssel vallja, hogy a Föld légköre melegszik, ráadásul ez az emberi tevékenységnek köszönhető, addig az állampolgároknak 49 százaléka fogadja el ezt az állítást. Komoly különbség fedezhető fel az elfogadható tudományos kutatási eszközöket tekintve is. Az állampolgárok több mint fele ellenzi, a tudósoknak 93 százaléka viszont támogatja az állatkísérleteket. Emellett míg az állampolgárok alig több mint fele, addig a tudományos szakértőknek több mint 90 százaléka ért egyet az embrionális őssejt kutatás szükségességével.

Nem mennek a komplex kérdések

A kutatáshoz kapcsolódóan egy 12 kérdéses kvíz kitöltetésével próbálták felmérni, hogy mennyire széleskörűek az amerikai állampolgárok tudományos ismeretei. E szerint az alapvető, hétköznapokban is hasznos, illetve a hírekben gyakran közölt témakörökkel nem volt gondja a megkérdezetteknek, azonban a komplex kérdésekre már nehezebben ment a válaszadás.

A válaszadók 91 százaléka tudta például, hogy a recept nélkül kapható gyógyszerek közül az Aszpirin javallott a szívroham megelőzésére. Emellett 82 százalékuk tudta, hogy a GPS technológia műholdjeleken alapszik, 77 százalékuk helyesen jelölte meg a földrengést a szökőár kiváltó okaként, és 65 százalékuk tisztában van azzal, hogy a széndioxid kibocsátást hozzák összefüggésbe az éghajlatváltozással. Ugyanakkor a megkérdezettek csak közel fele tudta, hogy az őssejtek miben térnek el más sejtektől, hogy az antibiotikumok a baktériumokkal együtt nem pusztítják el a vírusokat is, és hogy az elektronok kisebbek az atomoknál.

Forrás: ELTE TáTK hírlevél