Bevándorlók nélkül még ma is vadászgatnának a britek

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

A földművelés hatezer évvel ezelőtt kezdődött Britanniában - írja a New Scientist. Ez még nem lepte volna meg a kutatókat, de most kiderülni látszik, hogy az első szigetországi "farmerek" a mai Franciaországból érkezhettek. És miközben a bevándorlók már hozzáláttak a földműveléshez, az "őslakók" folytatták a vadászó-gyűjtögető életmódot - közlik kanadai és brit régészek a Journal of Archaeological Science legújabb kiadásában.


Régóta folyik a vita Angliában arról, hogy a szigetországi földművelés helyben alakult-e ki, vagy bevándorlók honosították meg ezt az újítást a vadászó-gyűjtögető "bennszülöttek" között. Most eldőlni látszik a vita néhány kanadai és brit régész kutatásai nyomán. 

Még ma is a hóban keresgélnének?
© MTI/EPA

Mark Collard, Kevan Edinborough, Stephen Shennan és Mark G. Thomas ugyanis azt közölték, hogy radiokarbon-vizsgálatnak vetették alá az írott történelem előtti idők nagy-britanniai leleteit, és a csontokból, fából, gabonamagvakból arra a következtetésre jutottak, hogy a népsűrűség hatezer évvel ezelőtt hirtelen megugrott a szigeten. A lakosság száma 400 év alatt négyszereződött meg, és mindez egybeesett a földművelés kezdeteivel is.

Mivel az ugrás hirtelen történt, kizárható, hogy belső, szerves folyamatok eredményeként alakult volna ki a földművelés Britanniában. A kerámiatöredékekből az is kiderül, hogy az első - fejlettebb kultúrájú - bevándorlók Észak-Franciaországból érkeztek Dél-Angliába. A második hullám már elért Skóciáig, de itt is észak-francia eredetű népességről van szó. A kutatók azt is megállapították, hogy Dél-Angliára és Skóciára egymástól eltérő kultúrájú bevándorlók hatottak.