Az Ars Technica értesülései szerint a Nyugat-Ontariói Egyetem kutatói biokémiai és törvényszéki orvostani módszerekkel vizsgálták meg perui őslakosok maradványaiban a stressz-szinteket - kutatásaik pedig arra következtetnek, hogy a stressz legalább 1500 éve sújtja az emberiség jobb napjait, minderről a Journal of Archeological Science szaklap következő kiadásában számolnak be.

Szervezetünkben a stresszért a kortizol nevű hormon a felelős: hiába kontrollálja ez a vérnyomást, illetve szervezetünkben a fehérjék, zsírok és cukrok felhasználását, a legtöbben mégis csak stresszhormonként ismerjük. A kortizol jelenlétét vérünkből, vizeletünkből, akár még egy hajszálunkból is ki lehet mutatni - ezen utóbbi megoldáshoz folyamodtak az egyetemi kutatók, akik öt perui ásatásból kiemelt tíz emberi maradvány hajszálait vizsgálták meg. Míg a csapat szerint az egyes emberek haláluk előtt igen stresszes időszakot éltek meg - ez önmagában annyira még nem lenne meglepő -, ez a stresszes időszak több évre nyúlik vissza, így a kanadai kutatók úgy vélik: a premodern időszakban a stressz ugyanúgy, mint manapság, a napi élet szerves része volt.