Míg az 1990-es években a csillagászok évente csupán néhány, a Naprendszeren kívüli úgynevezett exobolygót fedeztek fel, az utóbbi évtizedben a lista havonta gyarapodott néhány ilyen planétával. A tavaly márciusban felbocsátott bolygóvadász Kepler-űrtávcső fő célpontjai pedig eleve a Földhöz hasonló, szilárd kéreggel rendelkező, felszínén folyékony vizet megtartani képes planéták. Az űrteleszkóp 1,5 méteres főtükrének és annak fókuszába helyezett 100 megapixel méretű kamerájának segítségével 3,5 éven át egyetlen égboltterületet figyel folyamatosan. Százezernél több csillag került már a látószögébe, amelyek néhány száz, illetve néhány ezer fényévnyire vannak Naprendszerünktől. A távoli csillagok előtt elhaladó bolygók csekély halványodást, azaz fedést okoznak szülőcsillaguk fényében: az űreszköz ezt a kis fényváltozást mérve bukkan a planéták nyomára.
  
A Keplernek hála az idén csaknem naponta találnak új exobolygókat, amelyek száma már a négyszázhoz közelít, ám egyikükön sem fejlődhetett ki az élet. Ehhez szilárd kéregre van szükség, másrészt megfelelő távolságra kell lenniük központi csillagjuktól: a napjukhoz túl közeli planéták felszínén túl magas a hőmérséklet, a túl távolikon pedig rendkívül alacsony. 
  
A Földhöz hasonlatos bolygók kimutatása, mivel központi csillaguktól távol keringenek, még a rendkívül érzékeny Kepler-űrtávcső számára is igen nehéz feladat, az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA illetékesei és neves kutatók szerint azonban négy-öt éven belül megtalálják az első planétát, amelyen kifejlődhetett az élet.
  
"Az alapvető kérdés, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben. A történelem során először kaptunk lehetőséget arra, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést" - nyilatkozta a Kepler tudományos programjáért felelős NASA Ames Kutatóközpont vezetője, Simon P. Worden.
  
A bolygóvadászat "alapító atyjának" számító Geoff Marcy, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) csillagásza szerint ha a Kepler látószögébe kerülnek Föld-szerű bolygók, az űreszköz bizonyosan megtalálja ezeket. A Kepler felvételein eddig is nagyszámú kisebb bolygó volt látható, ám ezek még igazolásra szorulnak. "Egy bolygó pályájának igazolása akár három évet is igénybe vehet" - vélekedett Marcy, aki szerint a csillagok 70 százaléka körül keringenek szilárd kéreggel rendelkező planéták.
  
Ám ha sikerülne is találni a Földhöz hasonlatos bolygókat, még ki kell deríteni, hogy biztosítottak-e felszínén az élet alapvető feltételei, ez viszont igen drága teleszkópokat igényelne. Egy olyan távcső megépítése, amely a felszínen oxigént, vizet és szén-dioxidot keresve képes pásztázni a Föld-szerű bolygókat, ötmilliárd dollárba (933 milliárd forintba) kerül. Jelenleg ezek a tervek pénzügyi okok miatt kivitelezhetetlenek, ám a dolgok megváltozhatnak.