szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ha százfelé darabolunk egy laposférget, minden cafatból új állat fejlődik ki. Hogy mi teszi képessé erre a férgeket, máig tisztázatlan. Német kutatók most felfedeztek bennük egy gént, amely kulcsszerepet játszhat a folyamatban, ráadásul rokon változata az emberben is előfordul.

A Smed-SmB gén értékes lehet az őssejtkutatás számára – remélik a münsteri Max Planck Molekuláris Orvoslási Intézet kutatói. Luca Gentile és Hans Schöler csapata a Development című szaklapban számolt be eredményeiről.

A férgek (Schmidtea mediterranea) sejtjeiben a kutatók célzottan megállították a Smed-SmB által kódolt fehérje termelését. Röviddel ezután teljesen csődöt mondott a férgek regenerációs képessége. Az átalakulásra képes sejtek, a neoblasztok abbahagyták az osztódást.
Ezen kívül elvesztették azon képességüket is, hogy az amputáció helyén a regeneráció kiindulópontjaként működő sejtcsomókat képezzenek. A sértetlen állatok is elpusztultak a kezelést követő kettő-négy héten belül, mivel elhasználódott sejtjeiket nem voltak képesek újakkal pótolni.

A szövetpótlás számos mechanizmusáról máig még csak sejtése sincs a tudósoknak. A Smed-SmB révén azonban végre több betekintést nyerhetnek a regeneráció „fekete dobozába” – magyarázta Gentile a Die Welt című német lap internetes kiadása szerint (www.welt.de).

A kutatók remélik, hogy a laposféreg-kísérletekből a jövőben az ember számára is hasznos ismeretekhez juthatnak. Azt még nehéz megjósolni, mennyi ennek az esélye. Egyvalami azonban bizonyos: a férgek sejtjeiben aktív gének mintegy háromnegyede hasonlít az emberéire.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!