Felvetődött a kérdés, hogy mi lesz az amerikai űrkutatásokkal. A világ űrkutatói várták, hogy új programmal, űrstratégiával álljon elő Barack Obama. Ez a közelmúltban megtörtént, amikor a Fehér Ház közzétette az Egyesült Államok nemzeti űrpolitikája címet viselő dokumentumot - közölte a szakértő, aki a program három fő elemére hívta fel a figyelmet.

Mindenekelőtt a nemzetközi együttműködés fontosságát, kiemelt helyen való szerepeltetését kell megemlíteni. Eddig is volt nemzetközi együttműködés, erre a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a legjobb példa, amely Oroszországot, az Egyesült Államokat, az Európai Űrügynökséget, Japánt, Kanadát fogja össze. 1998 óta tartó nagyon aktív építkezésről van szó, amely még most is tart. Jelenleg már hat űrhajós tartózkodik egyszerre a fedélzetén, akik közösen kutatnak. Ez állandó együttműködést jelent a nemzetek között. A jelek szerint azonban a nemzetközi együttműködés még komolyabb hangsúlyt kap a jövőben, azt viszont még nem tudni, hogy ez hogyan kristályosodik ki, milyen programokban ölt testet.

A MŰI tanácsosa kitért a Föld-megfigyelések sokrétű alkalmazására is, amelyek eddig is voltak, csak nem hangsúlyozták ki ennyire. - A Föld műholdas megfigyeléséről, fotózásáról, egyéb spektrumokban való folyamatos felméréséről van szó. Ez például a mezőgazdaságnak hallatlanul fontos. E módszerrel ugyanis pontosan felmérhetők az ültetvények, és sokkal biztosabb termékbecslést lehet végezni akár a következő évre is, mintha helyben vagy légi felvételek segítségével tennék ugyanezt, hiszen műholdasan a vetések folyamatosan monitorozhatók - mutatott rá a szakember. Mint hozzátette, az időjárás előrejelzése ma már elképzelhetetlen műholdfelvételek nélkül, de vannak katonai és távközlési űralkalmazások is. Az oktatásban szintén hadra fogják a műholdakat. Ez a felhasználási forma Magyarországon nem terjedt el annyira, ám Afrika, India távoli falvaiba a tananyagot műholdakon keresztül juttatják el. A katasztrófavédelem is igénybe veszi a műholdas megfigyeléseket, például az árvizeknél, belvizeknél az elöntött terület nagyságának felmérésére.

Nem tudni, hogy miben akarnak többet, a NASA komolyabban bekapcsolódik-e a megfigyelésekbe, esetleg jobban támogatja azokat, hiszen az űrpolitika nem konkrét programokról, konkrét küldetésekről, műholdakról szól, hanem iránycélokat fogalmaz meg, azt, hogy milyen irányba haladjanak a fejlesztések - fogalmazott Horvai Ferenc.

A harmadik pillér

Ismertetése szerint az űrstratégia harmadik területe az emberes program.  Az Egyesült Államok, attól függetlenül, hogy már nem a Constellation programot kívánja megvalósítani, hasonló projektben gondolkodik - jegyezte meg MŰI tanácsosa. Mint kifejtette, az űrstratégiának ez a része igazából nincs nagyon kidomborítva, de célként megjelenik. Részleges kidolgozása várhatóan a következő hónapokban, években indul meg.

Az emberes program szerint a Nemzetközi Űrállomás működtetését legalább 2020-ig meghosszabbítják. Ez a céldátum már szerepelt, de hiányzott a "legalább" szó előtte, ami igen fontos. Az ISS-t, legalábbis az amerikai részt, kereskedelmi célokra is felhasználnák. Itt jön be a magánszektor részéről megnyilvánuló támogatás az ISS esetében, de az emberes űrprogramban is szívesen bevetnék a magáncégek által fejlesztett űrhajókat. Emellett saját űrhajót is kifejlesztenének, amellyel különböző égitestekre lehet majd eljutni. Tulajdonképpen ez az érdekes az Obama-féle űrpolitikában, s ezt alá is húzza, hogy nem a Holdra kell visszamenni, hiszen ott már jártak. Valami nagyobb, lendületesebb célt kell kitűzni, amely lehetne például egy kisbolygó. Ellátogatni egy kisbolygóhoz, leszállni a felszínére, gyakorolni a leereszkedést, az ottlétet, azt, hogy az űrhajósok teljes egészében kilépnek a Föld mágneses mezejéből. Tehát hosszú távú küldetésről lenne szó, nem pedig rövid misszióról, mint a Holdra szállás esetében - magyarázta Horvai Ferenc.

Ehhez szerinte űrhajót és leszállóegységet kell kifejleszteni, biztosítani a megfelelő sugárzásvédelmet, és meg kell oldani a visszatérést is. Ezután kerülne sor a Marsra szállásra. A kisbolygó esetében a céldátum a 2010-es évek vége, a 2020-as évek eleje, ami szinte biztos, hogy nem teljesül. A Mars esetében még mindig a 2030-as évek elejét jelölik meg, ez is egy céldátum, amely azonban valószínűleg módosul - hangsúlyozta a szakember, aki szerint nagy kérdés az űrpolitikával kapcsolatban, hogy egyáltalán megvalósul-e.

Ami szinte biztosra vehető, az a magánszektor és az űralkalmazások támogatása, valamint a nemzetközi együttműködés erősödése. Az űrhajósprogramok kivitelezése, az, hogy menjünk-e távolabbi égitestek felé, már kérdéses. Idővel új elnök költözik a Fehér Házba, változhat a kongresszus összetétele is. Előre nem látható, hogy a következő elnökök milyen mértékben valósítják meg ezt az űrpolitikát, vagy esetleg maga Obama nem másítja-e meg elképzelését - összegezte Horvai Ferenc.