Az ajkai zagytározóból közel egymillió köbméter vörösiszap zúdult az alatta fekvő településekre. A katasztrófa kilenc halálos áldozatot követelt és több mint száz ember szenvedett különböző sérüléseket, főként az iszapot borító, rendkívül lúgos kémhatású víz miatt. A katasztrófavédelemnek azonban rendkívüli problémát okoz a hatalmas mennyiségű szennyeződés eltávolítása, amely tartalmazhat nehézfém-oxidokat, kénhidroxidot, valamint ólmot, a rákkeltő kadmiumot, arzént vagy krómot. A legfőbb problémát azonban a rendkívül lúgos, 13-as pH-jú kémhatás jelenti, amely miatt a talaj akár évtizedekig is művelésre alkalmatlanná válhat - írja a Zöldtér.

„A lerakódott fémsók és a magas pH miatt mezőgazdasági megmunkálásra alkalmatlanná válik a vörösiszap által érintett földterület” – magyarázta Dr. David Dzombak, a Carnegie Mellon egyetem mély- és tájépítészettel foglalkozó professzora. „Ennek hatására ugyanis kipusztul a növényzet, ezért, ha az adott régióban még valaha növényeket akarnak ültetni, vagy akár településeket akarnak létrehozni, valahogy kezelni kell ezeket a káros hatásokat.”

Ha kíváncsi rá, milyen módszereket javasolnak az amerikai szakértők a vörösiszap semlegesítésére, erre a linkre kattintva olvashatja a Zöldtér teljes cikkét.