Kopasznyakú tyúkot 1920 óta Nagy-Britanniában is tartanak. Az Edinburghi Egyetem kutatói mégis mexikói, franciaországi és magyarországi kopasznyakúak DNS-ét kezdték el tanulmányozni. Ezen kívül csirkeembriók bőréből vett mintákat, és elemeztek összetett matematikai modellekkel - írja a BBC hírportálja a PLoS című folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva. 

Kiderült, hogy a genetikai mutáció hatását a madár nyakán keletkező, A-vitaminból származó anyag még fokozza. Hatására BMP12 nevű fehérje termelődik, amely elnyomja a tollnövekedést, és kopasz nyakat eredményez. A biológusok szerint eredményeik hozzájárulhatnak a forró égövi országok csirkehús-termeléséhez, mivel a kopasznyakú csirkék jobban tűrik a forróságot. Ezen kívül közelebb kerültek annak megfejtéséhez, hogy a többi madár, például a keselyűk esetében hogyan alakult ki a tollatlan nyak.