A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanakkor a Nyugat-Oroszországot és Kelet-Európa más részeit sújtó 2010-es hőhullám olyan szélsőséges mértékű volt, hogy a romló kilátások ellenére is nagyon valószínűtlen 2050 előtti megismétlődése.

A Lisszaboni Egyetem professzora, David Barriopedro által vezetett, portugál, svájci, német és spanyol kutatókból álló szerzőgárda előzetes becsléseket idézett a tavalyi kelet-európai hőség hatásairól, melyek szerint egyedül Oroszországban több mint 55 ezer haláleset, kiterjedt erdőtüzek, éves szinten mintegy 25 százalékos terméskiesés, valamint a GDP egy százalékát elérő gazdasági károk köthetők a természeti katasztrófához. A szélsőséges meleg hatásai Finnországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban is jelentősek voltak.

A kutatók összehasonlították a tavalyi hőhullámot az 1871 óta bekövetkezett hasonló hőségek időbeli hosszával, területi kiterjedésével és intenzitásával, és többek között kimutatták, hogy a 2010-es hullám súlyosabb volt a 2003-asnál. Becsléseik szerint továbbá az elmúlt 510 év két legmelegebb nyara is a múlt évtizedre esett.