Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a növekvő költségek miatt volt kénytelen kimaradni a tervek megvalósításából. A NASA februárban közölte, hogy sokallja a küldetés 1,3 milliárd dollárra rúgó költségét, és közölte: olcsóbb Mars-kutatási megoldások után néz.

Az amerikaiak távozása teremtett lehetőséget arra, hogy az oroszok a két szonda Marsra juttatásához hozzájáruljanak, főként hordozórakétáik révén. Az első szonda indítását 2016-ra, a másikét két évvel későbbre tervezték. Ezeknek az időpontoknak a betartása azonban az amerikaiak kiválásával veszélybe került.

Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség vezetője orosz kollégájával, Vlagyimir Popovkinnal már megállapodott az együttműködésről. Az ügylet részletei azonban egyelőre nem ismertek - jelezte az Európai Űrügynökség, amely nem is fűzött kommentárt a tervekhez. Egyelőre nem tudni ugyanis, menyit tudnak és hajlandóak áldozni az oroszok a két Mars-expedícióra, amelyek egyébként nem érnek véget a vörös bolygón, mert a két leszállóegység talajmintákkal megrakodva visszatér a Földre.

Anna Vegyiscseva, a Roszkoszmosz szóvivője is szűkszavú volt. Mindössze annyit mondott: a projekt kivitelezhető, és tudományos-kutatási szempontból mindkét fél számára nagyon érdekes. Az ügylet tető alá hozása az év végéig megoldható - tette hozzá.

Az oroszok valószínűleg Proton típusú hordozójukat bocsátják rendelkezésre, és némi gyógyírt jelenthet számukra, hogy talán végre egy sikeres Mars-expedíció részesei lehetnek. A vörös bolygó, illetve a környezetének meghódítására indított eddigi rohamaik ugyanis rendre kudarcot vallottak.