"Töröm a fejem, hogy volt-e már a történelemben ilyen esemény, amelyben ennyi ember megsérült egy ilyen tárgytól. (...) Nagyon, nagyon ritka, hogy ilyesminek emberáldozatai vannak" - mondta Robert Massey, a brit Királyi Csillagászati Társaság igazgatóhelyettese.

A kis űrszemetek többnyire elégnek még a földet érés előtt, amint belépnek a légkörbe, fénylő csíkot húzva maguk után, amelyeket láthatunk az esti égbolton. Ám igen ritkán vannak olyan nagyobb objektumok, amelyek ellenállnak a légköri súrlódásnak, és az atomszféra alsóbb rétegeiben szétrobbannak, erős lökéshullámot keltve. Pontosan ez történt péntek reggel az Ural fölött - mondja Massey.

Az orosz hatóságok adatai szerint ötszáznál többen sérültek meg, főként üvegszilánkoktól, amikor a lökéshullám betörte a házak ablakait. A mostaninál sokkal nagyobb kozmikus kövek - például az az aszteroida, amely 65 millió évvel ezelőtt valószínűleg kipusztította a dinoszauruszokat - is elérhetik a Földet, atombombák ezreinek megfelelő energiát szabadítva fel. Egy ilyen esemény azonban még sokkal ritkább.

Robert Masseynek a médiahírek alapján készített becslései szerint az Oroszországban becsapódott kisbolygó alig tízméteres lehetett eredetileg, mielőtt behatolt a légkörbe. "Az, hogy egy ilyen dolog történjék lakott terület fölött, és ennyi kárt okozzon, példátlan" - mondta a szakértő. "Volt több nagyobb meteorhullás a XX. században, közülük legalább kettő Szibéria fölött, de mivel bolygónk kétharmadát óceánok borítják, az ilyen eseményeket általában nem vesszük észre" - mondta.

Az AP hírügynökségnek pénteken Bernhard Von Weyhe, az Európai Űrügynökség szóvivője azt mondta, nincs összefüggés a meteor Urál-hegység feletti felrobbanása és a 2012 DA 14 katalógusjelű aszteroida péntek estére várt Föld melletti elhaladása között.

Az ügynökség munkatársai felhívták a figyelmet a meteor és a meteorit közötti különbségre. A meteorok űrből érkező kődarabok, amelyek általában üstökösökből vagy aszteroidákból származnak, és behatolnak a Föld légkörébe. Ott a súrlódás miatt keletkező magas hőmérséklet miatt legtöbbjük elég, azokat a darabokat viszont, amelyek eljutnak a Föld felszínére, meteoritoknak nevezzük. Ez utóbbiak általában rendkívüli, óránként több mint 30 ezer kilométeres sebességgel ütköznek a talajba.

A szakértők szerint kisebb becsapódások évente ötször-tízszer történnek. Az Oroszország fölött tapasztalt jelenség viszont ritkábban, körülbelül ötévenként következik be - mondta Addi Bischoff, a Münsteri Egyetemen dolgozó ásványtudós. Hozzáfűzi, hogy a becsapódások legnagyobb része lakatlan területeken történik, ahol nem tesznek kárt emberekben.

Alan Harris, a berlini Német Űrkutatási Központ egyik vezető kutatója a hírügynökségnek azt mondta, a pénteki oroszországi jelenség során a legtöbb kárt a meteor felrobbanása okozta, amikor az szétesett az atmoszférában. Az így keletkezett lökéshullám ablakokat tört be, és tárgyakat röpített a levegőbe több kilométeres körzetben. A detonáció után keletkezett darabok túlságosan kicsik voltak ahhoz, hogy a földre hullás következtében jelentős kárt okozzanak - mondta a tudós.

Az Európai Űrügynökség szóvivője a hírügynökség kérdésére válaszolva tagadta, hogy a meteor megjelenése összefüggésben lenne a 2012 DA 14 katalógusjelű, 46 méter átmérőjű aszteroidával, amely mindössze 27 és félezer kilométernyire halad el péntek este a Föld mellett. Ezt pusztán "kozmikus egybeesésnek" nevezte.

Ehhez mérhető meteorbecsapodás 2008-ban volt - mondta Bernhard Von Weyhe -, akkor a csillagászok az égitestet a légkörbe való becsapódása előtt húsz órával észlelték. Az a meteor Szudán felett robbant fel.

Az utóbbi idők eddig ismert legnagyobb meteorbecsapódása 1908-ban történt. Akkor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között lépett be a légkörbe az ott felrobbant meteor. Bár az a detonáció erősebb volt a mostaninál, nem voltak sebesültjei - teszi hozzá a szóvivő. Hozzáfűzte: a tudósok szerint még annál is nagyobb becsapódás okozhatta mintegy 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kipusztulását.

Bischoff szerint a kincskeresők számára bizonyos meteoritok rendkívül értékesek lehetnek, összetételüktől függően akár 500 eurót is adhatnak grammjukért. A tudósoknak pedig az ismereteit gazdagíthatják, az égből hullott darabok anyaga ugyanis évmilliárdokon keresztül változatlan marad, eltérően a földi kőzetekkel, amelyek anyagi szerkezetét alaposan átalakítják a vulkáni kitörések. Harris emlékeztet: egyes meteorok szerves anyagokat tartalmazhatnak, így befolyásolhatják a földi élet további fejlődését.

Von Weyhe szerint a tudósok remélik ugyan, hogy meteorcsapás nem fog érni nagyobb, sűrűn lakott városokat, de azért felkészülnek ilyen eshetőségre is. Európai, amerikai és orosz szakértők már folytatnak szakmai vitát arról, miként lehetne idejekorán elhárítani ennek a veszélyét, megelőzni egy esetleges, emberéleteket fenyegető meteorbecsapódást.

Ez globális veszélyt jelent, csak együttesen lehet megoldani a problémát - mondja a szóvivő. Mint hangsúlyozza, egy dolog biztos: a hollywoodi stílusú, a Bruce Willis főszereplésével készült Armageddon című filmben látható megoldás - miszerint űrhajósok repülnek a Földet fenyegető aszteroidára, hogy felrobbantsák azt - semmiképpen sem működik.