A Google adatai szerint tavaly júliustól decemberig 2 285 alkalommal keresték meg a céget kormányok azzal, hogy távolítsanak el bizonyos tartalmakat, szám szerint 24 179-et. A tavalyi év első feléhez képest ez jelentős emelkedést mutat: akkor 1 811 alkalommal 18 070 tartalom eltávolítását kérték világszerte az állami szervek.

A tartalomeltávolítási kérések mellett emelkedett a felhasználóiadat-kérelmek száma is: a világ kormányai és igazságszolgáltatási szervei 21 389 kérésben összesen 33 634 felhasználó adataira voltak kíváncsiak. Érdekesség, hogy bár a kérések száma nő, a teljesítések aránya folyamatosan csökken: míg 2010 második félévében 76 százalékukat teljesítette részben vagy egészében a Google, a tavalyi év hasonló időszakára 66 százalékosra csökkent ez az arány. Mindez alighanem összefüggésben van azzal a Google jogi eljárási szövegében olvasható elvével, hogy “a felhasználókat helyezik előtérbe” az ilyen esetekben.

Brazíliában a választások taroltak, Oroszországban a netcenzúrás törvény

A legtöbb tartalomtörlési kérés Brazíliából érkezett: a hat hónap alatt beérkezett 697 kérésből 640 bírósági döntés eredménye volt, ami napi 3,5 ilyen jellegű határozatot jelent az ottani igazságszolgáltatásban. Az év első felében mért 191 kéréshez képest való hirtelen megugrás okát az országban tavaly ősszel lezajlott helyhatósági választások jelentették, közvetlenül a választási törvény megsértéséhez 316 kérés volt köthető.

Szintén kiemeli a Google-jelentés Oroszországot. Míg a tavalyi év első felében mindössze hat kérés érkezett az oroszoktól, a második félévben már 114 volt ez a szám – 107 közülük közvetlenül az ősszel hatályba lépett netcenzúratörvényre hivatkozott. Az orosz kormányzati kommunikáció szerint a gyerekek védelmére született törvény tárgyalás nélkül is megengedi az orosz hatóságoknak, hogy elérhetetlenné tegyenek weboldalakat. A tavaly novemberben életbe lépett törvény kísértetiesen hasonlít a magyar megoldásra. Akárcsak az orosz, a magyar megoldás is lehetővé teszi, hogy bizonyos bűncselekmények esetében (gyerekpornográfia, terrorcselekmény, állam elleni bűncselekmények) már a nyomozás során elérhetetlenné tegyék a tartalmat. Van még egy közös pontja a két szabályozásnak: mindkét ország megoldása pontosan ugyanolyan egyszerűen kikerülhető.

Magyarország egy jobbikos beszédet távolított volna el.

A Google-jelentés Magyarországról azt írja: "Kaptunk egy kérelmet egy politikai párttól, hogy távolítsunk el egy olyan YouTube-videót, amely állítólag sérti a szerzői jogaikat. A videó egy olyan beszédről készült, amelyben egy másik párt tagja tiltakozik a panaszt tevő párt javaslata ellen, mely szerint össze kellene írni a Parlament zsidó származású tagjait. A videót nem távolítottuk el."

A felhasználói adatokra azonban ennél jóval többször voltak kíváncsiak: a magyar hatóságok a Google szerint először 2010 második félévében nyújtottak be egy-egy felhasználó nem publikus adatainak kiadására vonatkozó kérelmet az amerikai webvállalathoz. Akkor 68 kérelem futott be itthonról a Google-höz, a kérések száma pedig kis hullámzással, de növekszik: a tavalyi év második felében már 95 kérésben 151 felhasználó adataira voltak kíváncsiak a szervek.

Google

...de hiába

Talán pontosabb a megfogalmazás, ha úgy mondjuk: csak lettek volna kíváncsiak. A Google ugyanis nem csak tavaly, még egyetlen egy esetben sem tartotta jogszerűnek a magyar szervektől befutó kérést, így sosem adta ki egy felhasználó adatait sem.

Google

A felhasználóiadat-kérelmek számának növekedése egyáltalán nem csak Magyarországra jellemző trend, az viszont a jelentés alapján már jóval ritkább, hogy a Google az állami szervek egyetlen kérését se találja jogosnak. Az pedig, hogy ez minden félévben így legyen, kifejezetten ritkaságszámba megy, Magyarországon kívül csak Törökországra mondható el. Hasonló cipőben jár még Oroszország is, de kéréseik egyetlen százalékát – ami valószínűleg egy darab kérést jelent – éppen a legutóbbi félévben teljesítette a Google.

.