A kijelzőgyártással foglalkozó cégek egyik kedvenc elfoglaltsága mostanság a képmegjelenítők hajlítgatása, legyen szó televízióról, okosóráról vagy okostelefonról. A miértre sokféle választ lehet adni, mindenesetre az igazság valahol ott keresendő, hogy a gyártók elsősorban technológiai erődemonstrációs célokból, másodsorban dizájnbéli megfontolásból, és körülbelül hetvenharmadik sorban funkcionális szempontból teszik ezt.

Az LG 2013 őszén jelentette be első ívelt okostelefonját, a G Flexet, mely még messze volt a tökéletestől, most azonban már itt is az utódja, mely lényegében minden fronton jelentős fejlesztéseken esett át.

Ívek kavalkádja

Míg a nagy rivális Samsung a nemrégiben érkezett Note Edge (teszt) és Galaxy S6 edge (teszt) készülékek esetében csak a kijelző széleit pöndörítette egy kicsit lefelé a telefon oldalára, addig az LG immár másodjára a komplett képmegjelenítőt, és ezzel együtt a teljes telefont hajlítja meg. Ráadásul nem is akárhogyan, hanem négy különböző ívben. A kijelzőt egy 700 milliméter sugarú körív cikkelyeként kell elképzelni, a hátlap sugara viszont már csak 650 milliméter, a telefon oldalélén végigfutó díszcsík ívének sugara pedig már alig 550 milliméter. A negyedik pedig az a 400 milliméteres sugarú ív, mely a telefon hátoldalának oldalirányú formáját alkotja.

László Ferenc

Végeredményképp a dél-koreai tervezők egy okostelefont készítettek, mely külcsín tekintetében nem sok kívánnivalót hagy maga után: rövid közvélemény-kutatásunk során szinte mindenki elismerően bólogatott a G Flex2 láttán. Ugyancsak kijár a dicséret amiatt, hogy az elődmodellhez képest jelentősen csökkent a készülék mérete és tömege, de persze még így is bőven a telefon-tablet hibrid phabletek közé sorolható az új jövevény.

Érdekesség, bár a LG-től tulajdonképpen már megszokott húzás, hogy sem az előlapon, sem pedig az oldaléleken nincsenek gombok, vagyis semmilyen kezelőszerv sem rondít bele az ívelt formai egységbe. A nyomógombok szokásos módon hátoldalt, a kamera közelében kaptak helyet, és segítségükkel rövidke megszokást követően bárki gyorsan és kényelmesen tudja kezelni a telefont.

László Ferenc

Vizualitás, védelem

A hétvégén a szomszédban felbúgó névrokontól eltérően az első Flexen sok mindent szerettünk. De a kijelző képminőségével például elégedetlenek voltunk, hiszen a hatalmas 6 colos méret mellé relatíve szerény 720p HD felbontás társult. A második Flexben egy sokkal jobb display található, melynek mérete 5,5 colra szelídült, miközben a felbontása felugrott a kellemes Full HD szintre. Ennek köszönhetően a pixelsűrűség 245-ről 403 ppi-re növekedett, és bár a QHD felbontású LG G3-féle 538 ppi még innen is messze van, a képminőséggel teljesen elégedettek lehetünk.

A kiváló kontrasztarányra és a remek betekintési szögekre a P-OLED technológia jelent garanciát, a külső behatások ellen pedig az LG által 20 százalékkal ellenállóbbá tett GorillaGlass 3 jelent védelmet. Illetve az a tény, hogy amennyiben fejjel lefelé tesszük le az ívelt mobilt, akkor annak kijelzőjének egyetlen pontja sem érintkezik az adott felülettel.

A hátlap öngyógyító funkcióját is továbbfejlesztették, így a kisebb karcok szobahőmérsékleten már akár 10 másodperc alatt eltűnnek a felületről. Próbálgattuk, a készülék a kisebb sebesülésekkel valóban elboldogul, ezzel együtt azt javasoljuk, hogy durva, kulcsos kapirgálással senki ne feszegesse a technológia határait.

A nem rendeltetésszerű használat tipikus példája

László Ferenc

Felhasználói felület és beépített szolgáltatások

A kijelzőn megejtett dupla koppintással bármikor egyszerűen felébreszthető G Flex2 Android 5.0.1-es operációs rendszert futtat, és a felhasználói felülete lényegében teljesen megegyezik a G3 tesztünkben már kitárgyalt, kellemesen puritán megoldással. (Apró újdonság például, hogy amennyiben az inaktív kijelzőn fentről lefelé húzzuk az ujjunkat, akkor látványos formában felbukkan a pontos idő, illetve a dátum.)

Az LG az egykezes használatot segítő funkciókról, valamint a mozdulatvezérlésről sem feledkezett meg, így például egy hívás akár úgy is fogadható, hogy gombok nyomkodása nélkül egyszerűen csak a fülünkhöz emeljük a készüléket.

László Ferenc

Böngészőből kétfélét, a gyárit és a Google Chrome-ot pakolták a Flex2-re, ezenkívül pedig QuickMemo+ jegyzetkészítőt, infravörös portos QuickRemote tévétávirányító appot, diktafont, fájlkezelőt, feladatkezelőt, naptár, illetve számológépet is találunk már kapásból a fedélzeten. A Voice Mate a manapság már elmaradhatatlan digitális asszisztens szerepét tölti be és nem meglepő módon nem tud magyarul. A Smart Cleaning révén még az 1.0-ás felhasználók is kisöpörhetik a telefon által arra érdemesnek talált virtuális szemetet, a Thinkfree Viewer pedig az irodai állományok megtekintésében nyújt segítséget. Szórakoztatásunkról FM-rádió, automata kikapcsolásra képes és hétsávos ekvalizer, illetve feliratkezelős remek videolejátszó gondoskodik.

Sebesség, melegedés

Míg egyes külföldi tesztek itt-ott megdöccenő szoftverről, ingadozó sebességről tesznek említést, a mi tesztkészülékünk minden körülmények mellett akadásmentesen tette a dolgát – amiben persze annak is komoly szerepe lehet, hogy a telefonon már a "d" jelzésű, sokadik frissített szoftver futott.

László Ferenc

Ettől függetlenül a Flex2-be szerelt felsőkategóriás Qualcomm Snapdragon 810 chipsettel nem lehetünk maximálisan elégedettek, mert a 64 bites nyolcmagos SoC bizony fokozottan hajlamos a melegedésre, ezenkívül pedig nyers számítási teljesítmény tekintetében mintegy 20-40 százalékkal elmarad a Samsung Galaxy S6-ban lévő Exynos chipkészlettől. Ugyancsak kár, hogy a RAM csak 2 GB kapacitású, és bár létezik 3 GB-os változat is, hazánkban ez hivatalosan sajnos nem kapható. A kiviteltől függően 16/32 GB-os belső tárhely (az előddel szemben) microSD-kártyával egyszerűen bővíthető.

Kisebb telefon, kisebb aksi

A kisebb készülékházba sajnos kisebb akkumulátor fért, így 3500 helyett már csak 3000 mAh kapacitást kapunk. Ezzel a telefon az egynapos működést még mindig lazán hozza, de üzemidő tekintetében 20-30 százalékos visszalépésnek lehetünk tanúi az első Flexhez képest. Az 1,8 amperes gyári töltővel 40 perc alatt 50 százaléknyi kapacitást tölthetünk az akkumulátorba, mely a G3-étól eltérően sajnos nem tölthető vezeték nélkül.

László Ferenc

Vezetékmentesség tekintetében egyébként minden más értelemben igazi Kánaán fogad, hiszen 300/50 Mbit/s-os LTE mobilnetet, ac szabványú wifit, 4.1-es Bluetooth képességet és persze NFC-t is kapunk a pénzünkért.

A 13 megapixeles felbontású, optikai képstabilizátoros, lézerfókuszos és dupla LED-es kamera, illetve annak puritán kezelőfelülete egyenesen a G3-ból érkezett, mint ahogy a kiváló 4K videofelvevő is. Összességében a képminőség megfelel az elvárásainknak, de mintha a G3 kamerája egy hajszálnyival meggyőzőbb teljesítményt nyújtana. A frontkamera csak 2 megapixeles felbontású, azonban jó hír, hogy akár kézmozdulattal is exponálásra bírható.

László Ferenc

Verdikt

Az LG szerint az ívelt formának köszönhetően a mikrofon közelebb kerül a szánkhoz, illetve vízszintes orientáció mellett egy 30 centiméter távolságból nézett Flex2 ugyanolyan hajlított médiafogyasztási élményt biztosít, mint egy 3 méterről nézett 55 colos ívelt tévé. Biztos van ebben némi igazság, a lényeg viszont nem ez, hanem hogy az LG második ívelt okostelefonja elképesztően jól mutat. A napos oldalra sorolható az elődénél kompaktabb forma, a szebb kijelző, a bővíthető memória és a jobb kamera – ellenben chipset, RAM és aksi fronton kicsit jobbra számítottunk.

Cikkünk írásakor még igen drága a vadonatúj LG G Flex 2, melynek kártyafüggetlen példányaiért 200 ezer forintot kérnek el, miközben a cikkben többször is párhuzamba állított LG G3 ma már akár 120-130 ezer forint magasságában is begyűjthető. A hazai szolgáltatók közül elsőként a Telenornál kapható az új Flex, mely kártyás csomagban 175 ezer forintba kerül, és hasznos extra, hogy az operátornál vásárolt telefonokon egy évig ingyen cserélik az esetlegesen betört kijelzőt.

A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja és figyelje a hvg.hu Tech rovatának facebookos oldalát.