580 év után most sikerült megfejteni a rejtélyt: mi volt az a 14 napon át látható csillagrobbanás?

580 év után most sikerült megfejteni a rejtélyt: mi volt az a 14 napon át látható csillagrobbanás?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Koreai tudósok 1437. március 11-én figyelték meg a fényjelenséget, melynek okát most amerikai tudósoknak sikerült azonosítaniuk.

A nyomozásszerű elemzés révén új információkra tettek szert a robbanékony kettős csillagrendszerek ezen különös fajtájának természetéről – írták a kutatók a Nature tudományos folyóiratban. Michael Shara, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója és munkatársai szerint az úgynevezett nóvarobbanás kiváltója egy fakó kettős csillagrendszer a Skorpió csillagképben.

A Nova Scorpii robbanás 1437-ben csak 14 napon át volt látható. Olyan robbanástípusba tartozik, melynek során nem semmisül meg csillag. Ehelyett az esemény a tudomány mai állása szerint többé-kevésbé rendszeresen, sok ezer év múltán megismétlődik. Ilyen nóva akkor keletkezik, ha egy normál csillag egy fehér törpecsillag körül szorosan kering.

A fehér törpék kiégett csillagmaradványok, anyaguk nagyon tömör. Fényük gyenge, bár felszíni hőmérsékletük magas, ezért fehérnek tűnnek. Nagy gravitációs erejükkel kiszívják a gázt kísérőjük külső rétegeiből, amíg az így nyert gáz a fehér törpe felszínén olyan sűrű és forró nem lesz, hogy az abban lévő hidrogén robbanásszerűen összeolvad. Ez a gigantikus, kozmikus hidrogénbomba néhány napig vagy hónapig a Napnál 300 ezerszer erősebben világít. Ezután elhamvad az égi jelenség, míg a fehér törpe ismét nem gyűjt elég hidrogéngázt a kísérőjétől. Ezek a robbanások többnyire olyan helyen gyulladnak fel, ahol korábban nem volt látható csillag, ezért egykoron új csillagoknak hitték őket, és nóvának (új csillagnak) nevezték őket.

©

Sharának és csapatának modern teleszkópok segítségével sikerült felkutatni az 1437-es nóva robbanásfelhőjét, egy gyengén fénylő gázburkot. A Harvard Egyetem Obszervatóriumának egy százéves fotólemeze révén meghatározták a robbanás kiindulópontjának tartott csillag mozgását. "Ezzel a fotólemezzel meg tudtuk határozni, hogyan mozdult el a csillag a felvétel készítése óta eltelt évszázadban. Majd visszakövettük hat évszázadon át, és bingó! Ott volt, éppen a burok közepén" – magyarázta Shara. Az 1930-as és 1940-es évekből származó további Harvard fotólemezek alapján a kutatók megállapították, hogy a csillagrendszer az úgynevezett törpenóva állapotban található.

A nóva, törpenóva és a nóvaszerű állapot ugyanannak a ciklusnak különböző stádiumai. "Ahogy a pete, hernyó, báb és a pillangó ugyanazon organizmus életstádiumai, arra utaló jeleket találunk, hogy ezek a kettős csillagok is ugyanazok, csak létezésük különböző szakaszaiban. Csak mi nem élünk elég sokáig ahhoz, hogy egyetlen ciklust teljes egészében megfigyelhessünk" – fogalmazott Shara.