A Limericki Egyetem Bernal Intézetének kutatói megfigyelték, hogy a lizozim fehérje, amely megtalálható a tojásban, az emberi testnedvekben – mint a könny vagy a nyál – elektromosságot hoz létre, ha nyomás alá helyezik. Ez a folyamat, a piezoelektromosság már régóta ismert a tudósok körében. Ez egy olyan fizikai jelenség, amelynek során bizonyos anyagokon, mint például a kvarckristály összenyomás hatására elektromos töltésszétválasztás lép fel, a mechanikai feszültségváltozás elektromos feszültséget hoz létre, sőt a jelenség megfordítható.

Az ilyen piezoelektromos anyagokat már számos alkalmazásban felhasználják, mobiltelefonokban rezgés- és hangtovábbításra vagy a mélytengeri szonárokban, ultrahangkészülékekben. A csontról, az ínről és a fáról régóta köztudott, hogy piezoelektromossággal bír.

"Miközben a piezoelektormosságot széles körben felhasználjuk, azt nem kutatták, hogy ez a bizonyos fehérje is képes elektromosságot létrehozni. A lizozim kristályban a piezoelektromosság mértéke jelentős. Ugyanolyan, mint a kvarcé. De mert ez egy biológiai anyag, ezért nem mérgező, és számos új területen lehet alkalamazni" – idézte Aimee Stapletont, az Applied Physics Letters tudományos folyóiratban megjelent kutatás vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Természetes forrásokból könnyű előállítani lizozim fehérjekristályokat. A kristály pontos szerkezete 1965 óta ismert. Ez a második fehérjeszerkezet és az első enzimszerkezet, amelyet feltártak kutatók. De mi vagyunk az elsők, akik kimutattuk a piezoelektromosságot a lizozim esetében" - tette hozzá Tewfik Soulmine professzor, a tanulmány társszerzője.

A felfedezéssel szélesedhet a piezoelektromosság használata, a jövőben alkalmazható lesz a gyógyszerkibocsátásra a testben oly módon, hogy a lizozimot fiziológiai pumpaként használják, amely a környezetéből gyűjt energiát. Mivel biokompatibilis és piezoelektromos, alternatívája lehet a hagyományos piezoelektromos energiatermelőknek, amelyek közül sokban mérgező anyagok, például ólom van.