szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A jövő héten szavazhatják meg a tudósok, 2019 májusától pedig már új módon határozzák majd meg a számításokkor az 1 kg értékét. Ezzel az egyik utolsó nagy etalon is "eltűnhet".

A mértékegységeket – legyen szó hosszúságról, időről vagy épp tömegről – mindig egy nagyon pontos egység alapján határozzák meg. A tömeg esetében ezt a meghatározást a Le Grand K segítségével végzik, amit a franciaországi Sèvres városának Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalában őriznek. Ez egy platina-iridium ötvözetből készült mérték, ami az elmúlt 130 évben szolgálta az emberiséget: 40 évente elővették, hogy meghatározzák vele a standard kilogrammot. Ennek azonban hamarosan vége lehet.

Hamarosan ugyanis kezdetét veszi a 26. General Conference on Weights and Measures, vagyis a Nemzetközi Súly- és Mérték Konferencia, ahol a 60 tagország képviselői szavaznak majd arról, újradefiniálják-e az SI mértékegységrendszer négy mértékegységét: a kilogrammot, az ampert, a kelvint és a mólt. A méter, a másodperc és a kandela (fényerősség) esetében ez már megtörtént, így az egyik utolsó változtatást a kilogrammon hajthatják majd végre.

A változtatás persze nem öncélú, és nem is az illuminátusok szervezkedésének eredménye: csupán arról van szó, hogy stabilabb egységet szeretnének, ami lehetőséget teremt arra is, hogy a jelenleginél is pontosabb módszereket alakítsanak ki a konstansok (jelen esetben a kilogramm) mérési egységekké történő átalakítására.

Hasonló eset történt már, amikor a métert definiálták újra. 1983-ig a fény sebességét a méter és a másodperc alapján határozták meg. A fény 299 792 458 métert tesz meg egyetlen másodperc alatt. Emiatt pedig 1983-ban újradefiniálták a métert is: az a távolság, amit a fény a másodperc 1/299792458-ad része alatt tesz meg.

Az új SI mértékegységrendszerben a fentihez hasonló módon definiálják újra a többi mértékegységet is. Az egy kilogrammot például a kvantumfizikában ismert Planck-állandóval értelmezik újra, ennek köszönhetően mostantól a számításhoz használható kilogramm mértéke a 6.62607015x10-34-en kg m2/s lett.

A kiszámítása meglehetősen bonyolult, de a lényeg nagyjából az, hogy az egész egy elektromágneses mérlegen alapszik. Ennek egyik serpenyőjében az eddig használt 1 kg-os egység található, a másikat pedig egy tekercs egyensúlyozza. Az egyensúlyban tartáshoz szükséges elektromágneses teljesítményből visszaszámították a Planck-állandót, ebből pedig kijött a tömeg.

Ha módszert és az eredményt elfogadják, 2019 májusától léphet majd életbe a kilogarmm új meghatározása. Ettől persze a világ még a kg-ot fogja használni, de mindez lehetőséget adna a sokkal precízebb mérlegek kifejlesztésére is.

A szakemberek legközelebb a másodpercet fogják újradefiniálni, de ez 2030-ig is eltarthat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!