Csináltak egy hírolvasó robotot az oroszok, és a frászt hozták vele a tévénézőkre

Az orosz állam tulajdonában álló Russia-24 televízió egy új kísérletbe fogott, ám az eredményre többen nem úgy reagáltak, ahogy azt várták.

  • hvg.hu hvg.hu
Csináltak egy hírolvasó robotot az oroszok, és a frászt hozták vele a tévénézőkre

Az, hogy a robotokat mennyi minden feladatra be lehet venni, ma már nem újdonság. Elég csak megemlíteni a profi Jenga-játékost, vagy azt, amelyik almákat szed, de olyan is készült már, amely képes elvenni az ember munkáját.

Utóbbi kategóriába illik az oroszok új, emberszerű fejlesztése, Alex is, aki az állami tulajdonú Russia-24 televíziónál állt munkába, ő olvassa a híreket. Kapott arcot, hajat, szájat, mindent, hogy tényleg olyannak tűnjön, mint egy hús-vér ember, Alex azonban így is nagyon ijesztő lett – írja a Telegraph.

A portál idézi is néhány tévénéző véleményét, akik szerint a hírolvasó túlságosan groteszkül fest, amit a robot üres tekintetével és furcsa szájmozgásával magyaráztak. Többen egyenesen félelmetesnek nevezték, ahogy a gép meredten a kamerába nézve beszámol a hírekről.

A fejlesztés a Promobot nevű startup műhelyéből került ki. Készítőik szerint 29 motort ültettek az arcába, amelyek segítségével a szilikon anyagból készült "bőrön" különféle érzelmek képesek megjelenni. A robot amúgy egész intelligens, ugyanis kérdésekre is képes válaszolni.

Azt nem tudni, hogy hosszabb távon is alkalmazzák-e majd Alexet, mert a mostani csak egy rövid bemutató része volt, hogy a fejlesztők demonstrálni tudják, mi mindenre alkalmas Alex.

Kínában szintén robot olvassa a híreket, az azonban kevésbé ijesztő.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?