Amerikai kutatók szerint konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európé felszínén. "A felszín egyes régióin kivehető sárga folt valójában konyhasó, vagyis nátrium-klorid, amely a tengervíz sóinak fő összetevője is egyben" – állapították meg a látható fény színképének vizsgálatával az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bolygókutató részlege, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) által működtetett pasadenai JPL kutatói. A Science Advances című tudományos folyóiratban nyilvánosságra hozott felfedezés arra utal, hogy az Európé felszín alatti sós óceánja jobban hasonlíthat a földi tengerekre, mint korábban vélték.

Az Európé mellett régebben elrepült Voyager és a Galileo űrszondák adatai alapján arra következtettek a csillagászok, hogy a bolygót folyékony sós vízréteg borítja, melyet jég zárt magába. A Galileo infravörös spektrométere vízjeget és magnézium-szulfátot, más néven keserűsót vagy Epsom-sót talált. Mivel a jégburok földtani szempontból fiatal és sok jel utal a múltbeli geológiai tevékenységre, azt gyanították, hogy a felszíni só a mélyben fekvő óceánból származik, amely gazdag lehet szulfátokban.

Változott a kép, amikor a Manua Kea-i Keck csillagvizsgáló nagyobb felbontású spektrométerének adatai alapján a tudósok azt látták, hogy a spektrumból a szulfátok jellegzetességei hiányoztak.

Kevin Hand, a pasadenai központ kutatója laboratóriumban olyan körülményeknek vetett alá óceáni sókat, mint amilyenek az Europén uralkodnak, és azt találta, hogy a sók új tulajdonságokat mutatnak, amelyek a fényspektrum látható részében jelentkeznek. A sók színe annyira változott, hogy azonosíthatóvá váltak a látható spektrum elemzésével. A nátrium-klorid, vagyis a konyhasó például olyan sárgássá vált, mint amilyen az Európé geológiailag fiatal Tara régiójában látható.

"A nátrium-klorid kicsit olyan az Európé felszínén, mint a láthatatlan tinta, mielőtt a sugárzásnak kitettük, nem tudtuk, hogy ott van, utána viszont azonnal szembetűnővé vált" - magyarázta Hand. "Korábban senki nem vizsgálta látható hullámhosszú elemzéssel az Európét, a Galileónak sem volt ilyen műszere, csak infravöröshöz közeli spektrométere" - tette hozzá Samantha Tumbo, a Caltech kutatója, a tanulmány vezető szerzője. A Hubble űrteleszkóp segítségével azonosították a Tara Régió felszínén a konyhasó jelenlétét.

A kutatók nem tudják biztosra, hogy a konyhasó a felszín alatti óceánból származik, de az új eredmények fényében javasolják az Európé geokémiájának újraértékelését.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.