A tudósok az elmúlt húsz év partra sodródott cetjeit tanulmányozták. A legszomorúbb annak az 5,3 méteres fiatal ámbráscetnek az esete volt, amelyet a görögországi Míkonosz szigetén találtak meg: 135 darab műanyagot nyelt le, összesen 3,2 kilogramm volt a súlyuk. Eltömték a gyomrát, amely hatalmasra puffadt, eközben az állat lesoványodott és éhen halt.

A földközi-tengeri óriás ámbráscetek a veszélyeztetett állatok közé tartoznak, elgázolják őket a hajók, belegabalyodnak a halászok hálóiba, az olaj- és gázkitermelésből származó hangszennyezés is árt nekik.

A Marine Pollution Bulletin folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint kutatásuk a téma első nagy léptékű vizsgálata a Földközi-tengeren. Megállapították, hogy a nagy ámbrásceteket veszélyezteti leginkább a műanyagszennyezés. Tízből hat nyelt műanyagot Alekszandrosz Francisz, az athéni központú Pelagosz cetkutató intézet tudományos igazgatója, a kutatás vezetője szerint.

"Olyan mennyiségű műanyagot találtunk az állatokban, hogy ideje megnyomni a vészcsengőt. Nemcsak néhány cet nyelt le véletlenül valamit, hanem rendszeres és mindennapos lett, hogy műanyag kerül a gyomrukba" – hangoztatta a tudós, aki elsőként hozta összefüggésbe a hadihajók szonárjait a cetpusztulással.

Ön mennyi műanyagrészecskét eszik meg egy évben? Eláruljuk: 50 000-et

Évente fejenként 50 ezer műanyagrészecskét esznek meg az emberek átlagosan, és hasonló mennyiséget lélegeznek be egy új tanulmány szerint. A valós szám ennél sokkal nagyobb is lehet, mivel az ételek és italok csak kis csoportját elemezték a műanyag-fertőzöttség mértékét vizsgálva. A tudósok kutatása szerint a palackozott vizek gyakori fogyasztása drámaian megnövelik az elfogyasztott nanorészecskék mennyiségét.

A kutatók nem vizsgálták az állatok testében lévő mikroműanyagokat, csak a szabad szemmel is látható darabokat. Azt találták, hogy az 1993–2014 között a görög partokra sodródott 34 bálna- és delfintetem közül kilenc nyelt jelentős méretű műanyagszemetet. Három ebbe pusztult bele.

Francisz szerint a műanyag szatyrok óriási gondot okoznak – nem mintha halálosabb veszélyt jelentenének más plasztikhulladékoknál, hanem azért, mert rendkívül elterjedtek. "Egyikünk sem ártatlan. Tudtunkon vagy szándékunkon kívül akár a mi kezünk is érinthette azokat a darabokat, amelyek a ceteket elpusztították. Lehet, hogy kidobtuk a szemétbe, a szél elfújta a szemétdombról. A szemét nem ismer határokat" – mondta a tudós.

A Földközi-tenger a világ egyik legszennyezettebb tengere akár az úszó, akár a vízfenéki szemét szempontjából. A legnagyobb gond a műanyaghulladék, amely a legmélyebb pontokon is felbukkan. "Ne vedd meg, ne használd és gyakorolj nyomást, hogy fejezzék be a gyártását" – ismertette Francisz a megoldást.

Műanyagot nem csak a bálnák gyomrában találni, egy kutatócsoport nemrég közel egymillió strandpapucsot számolt össze az Indiai-óceánban található Kókusz-szigetek partjainál.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.