Japán három olyan vegyi anyag előállításában is szinte monopolhelyzetet élvez, amelyek létfontosságúak a chipek és az okostelefonok gyártásában. Ez ösztönözte Japán kormányát, hogy külön engedélyhez kösse az exportot Dél-Koreába, ahol a világ összes telefonjába készülő chipek 61 százalékát gyártják. A fő vásárló az amerikai Apple és a kínai Huawei.

A japánok engedélyezési folyamata 90 nap. Ha ezt betartják, akkor a Samsung és az SK Hynix nem lesznek képesek tartani az exporthatáridőket - jósolja a CNBC. Ez pedig drágulást hozhat világszerte.

Egyelőre három fontos vegyszer exportját kötötték engedélyhez  de augusztusban újabb csapás sújthatja az évi 85 milliárd dolláros japán-dél-koreai kereskedelmet. Dél-Korea a fluorizált polimid 94, a fotoreziszta 92, a nagy tisztaságú hidrogén fluorid 43,9 százalékát Japánból importálja. Mindhárom nélkülözhetetlen a chipekhez. Dél Korea eddig a kedvezményezett államok listáján szerepelt Japánban. A Nikkei Asian Review és más források szerint azonban Abe Sinzo kormánya új intézkedéseket is tervez augusztusra, és ezekkel Dél Korea átkerülhet a fekete listára. Mun Dzse In dél-koreai elnök jelezte: a WTO-hoz fordulnak, mert szerintük Japán megsértette annak előírásait.

A Nippon Steel 85 ezer dollárt fizethetne minden koreai kényszermunkás leszármazottjainak

Az okok megértéséig száz évet kell visszamennünk. Korea 1910 és 1945 között Japán gyarmata volt, a koreaiak másodrendű állampolgárrá váltak a saját hazájukban. A második világháború idején a férfiak jelentős részét kényszermunkára, a nőket katonai bordélyházakba hurcolták. 1965-ben Japán és Dél-Korea egyezményt kötött, mely rendezte a problémákat. Legalábbis Tokióban ezt gondolják. Dél-Koreában viszont úgy vélik: 1965-ben csak keretegyezményt kötöttek, ennek alapján kell sort keríteni az egyéni kárpótlásokra. Ezért sok japán céget arra köteleztek, hogy fizessen kárpótlást az egykori kényszermunkásoknak, illetve családjaiknak. A Nippon Steel esetében ez egy főre 85 ezer dollárt jelentene. A japán cég fellebbezett, de veszített.

Tokióban ugyan tagadják, de Szöulban biztosra veszik: emiatt indult meg a japán kereskedelmi háború Dél-Korea ellen.

Mi lesz most?

A Citibank elemzése szerint a Samsung készletei a három japán vegyi anyagból 20-30 napra elegendőek. Japánban a szigorítás július elsején kezdődött, vagyis mostanában merülhetnek ki a dél-koreai készletek.

A két ország gazdasága olyan szorosan összekapcsolódik egymással, hogy egy komoly kereskedelmi háború mindkettőjüket nagyon súlyosan érinthetné egy olyan időszakban, amikor az amerikai-kínai kereskedelmi háború amúgy is negatív hatást gyakorol az egész globális gazdaságra. Ez mindkét fél számára katasztrófát jelentene, ezért a BBC-nek és a CNBC-nek nyilatkozó szakértők abban bíznak, hogy nem fajulnak el a dolgok.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.