Miközben az egészségügy dolgozói emberfeletti erővel próbálnak úrrá lenni a koronavírus-járvány terjedésén, néhány fertőzött ország vezetése más módon is igyekszik kontroll alatt tartani a vírust. Elsőre legalábbis úgy tűnik, a háttérben azonban egészen másfajta szándék állhat.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök még március 14-én jelentette be, hogy minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy leküzdjék a járványt. A kijelentését lényegében szó szerint is érthetjük, ehhez ugyanis már digitális eszközöket is felhasználnak. Mindez azt jelenti, hogy az eddig a terrorizmus ellen alkalmazott technológiákat mostantól a karantén betartatására,

valamint a koronavírus-pozitív emberek nyomon követésére használhatják

– írja a Haaretz.

Ennek köszönhetően minden egyes izraeli állampolgárról megtudhatják, hogy mikor merre járt, találkozott-e fertőzött egyénnel, ezekből az adatokból pedig valószínűleg egy adatbázist építhetnek fel a hatóságok. Az a tény ugyanis, hogy a most alkalmazott szoftvert korábban a terroristák ellen használták, azt mutatja, valószínűleg többet tud a program az "egyszerű nyomon követésnél". Hasonló megoldást használ Irán és Kína is.

A Forbes beszámolója szerint hasonló kétségek merültek fel annál az iráni applikációnál is, amelyről a helyi kormány azt állította, segít megállapítani, hogy ki fertőződött meg a koronavírussal. Amellett, hogy ilyesmire egy applikáció nem képes, egy iráni kutató, Nariman Gharib arról írt a Twitteren,

hogy az app valójában megfigyelésre szolgál.

A Google nem sokkal később kivette az irániak AC19 nevű applikációját a Play áruház kínálatából. Az ország egészségügyi minisztere ezután hivatalos közleményben jelentette ki, hogy egyetlen iráni lakosnak sem sértették meg a jogait.

Az Avast szakértője, Nikolaos Chrysaidos kicsit jobban utánanézett az AC19-nek, és kiderült, Gharibnak igaza volt. Amellett ugyanis, hogy a segítésével meg lehetett állapítani egy illető pontos helyzetét, a felhasználó telefonszámát, nevét, nemét,

még testsúlyát és magasságát is visszaküldte a fejlesztőknek.

A kódból pedig az is kiderült, azok készítették, akik a Talagram és a Hotgram alkalmazásokat – az appokat, amelyeket az iráni kormány a Telegram kiváltására szánt.

A megfigyelést viszont Kína járatja csúcsra igazán.

A mobilok követése mellett arcazonosítást is használ a távol-keleti ország vezetése, sőt, drónokat is bevet, hogy meg tudja figyelni az embereket. Ehhez egy olyan alkalmazás telepítését javasolták, amely elvileg megmondja a felhasználónak, hogy otthon kell-e maradnia, vagy épp kimozdulhat-e valahova. A gyakorlatban viszont megfigyelésre alkalmas szoftverről van szó.

A jövőben könnyen lehet, hogy más országokban is feltűnik majd egy-egy ilyen nyomkövető applikáció, ám a kérdés igazából az, vajon mennyire szaglásznak vele a felhasználó után.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.