Az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata (C3S) még áprilisban tette közzé azokat az adatokat, amelyekből kiolvasható, mennyire volt meleg a 2019-es év a kontinensen. Az eredmény annak fényében nem volt meglepő, hogy a saját bőrünkön is tapasztalhattuk: pokoli volt az elmúlt esztendő, soha nem mértek még ennél melegebbet Európában.

Pixabay / chiaoyinanita

A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szaklapban megjelent publikáció szerint a kutatók 6000 évre visszamenőleg tanulmányozták azt, hogy az ember miként volt képes adaptálódni a különböző környezeti tényezőkhöz. Ezek szerint a különböző mennyiségű csapadékhoz és a termőtalaj minőségéhez még képesek vagyunk alkalmazkodni, ám a hőmérsékleti kilengésekkel nem nagyon tudunk megbirkózni.

Az eredmény szerint az emberiség olyan helyen tud élni és fejlődni, ahol az éves átlaghőmérséklet 11 és 15 Celsius-fok között mozog. A növények ilyen helyeken hozzák a legjobb termést, és az állattenyésztés is rendkívül jó lehet. Vagyis a jólét egyik legfontosabb tényezője, hogy milyen a hőmérséklet.

Túry Gergely

A globális felmelegedés kapcsán viszont épp ez a "szűk klímarés" veszhet oda. Mindez nem túl jó hír, ezért a kutatók kíváncsiak voltak arra, mi történik, ha az összes, a globális felmelegedésre vonatkozó forgatókönyv közül az RCP8.5-tel számolnak. Ebben az esetben a szén-dioxid kibocsátása extrém módon növekedne, vagyis egy meglehetősen negatív verzióról beszélhetünk.

A számításuk szerint ha az RCP8.5 valósul meg, akkor a Szaharára jellemző, 29 Celsius-fokos éves átlaghőmérséklet a bolygónk 20 százalékán lesz tapasztalható 2070-re. Mindez azt jelenti, hogy nagyjából 3 milliárd ember fog szenvedni az extrém hőmérséklettől.

A hőmérséklet ilyen mértékű emelkedése a tudósok szerint drámaibb lesz, mint amit az elmúlt 6000 évben bármikor megtapasztalhatott az emberiség.

A tanulmányban közölt térkép alapján Brazília lakhatatlanná válik, épp úgy, ahogy a Közel-Kelet és India jelentős része is. De nem ússza meg a dolgot az Egyesült Államok, Spanyolország, Olaszország, Ausztrália északi része és a Távol-Kelet sem.

Xu, et al.

Mindez természetesen nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni. A kutatók szerint ahogy növekszik majd az egyes területeken a hőmérséklet, úgy indul növekszik majd fokozatosan a klímamenekültek száma.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.